Az Idősek Világnapja

2011. szeptember 30., péntek 21:06

1991-ben az ENSZ kezdeményezésére rendezték meg először az Idősek Világnapját. Azóta minden év október 1-jén a figyelem a hatvanon felüliekre irányul.

„Kezet csak megfogni szabad,
Elereszteni vétek, ellökni átok.
Egymásba simuló kezek tartják
össze az eget s a világot.”
(Albert Camus)

Csepel képviselő-testülete megszüntette a szocialista bizottsági tagok megbízatását - közölte Németh Szilárd (Fidesz-KDNP) csepeli polgármester pénteken az MTI-vel.

A polgármester a képviselő-testület csütörtöki ülésének döntéséről beszámolva ugyanakkor jelezte: nemcsak szocialista, hanem fideszes tagokat is visszahívtak a bizottságokból, így ezekben a testületekben nem változik a kormánypárti és ellenzéki képviselők aránya. Mint mondta, az eddig működő négy bizottságnak csak a fele marad meg, és mindkettőt ellenzéki - LMP-s és jobbikos - képviselők elnökölik.
Németh Szilárd azzal indokolta a képviselő-testületi döntést, hogy "politikai igazságot szolgáltattak" az elmúlt önkormányzati ciklusokban feltárt "pazarlás, pénzszórás, mutyizás" miatt. Közölte, az előző városvezetés több mint 4 milliárd forintos hiányt hagyott maga után.
Elmondta, büntetőfeljelentéseket is tettek a konkrét ügyekben. Az elmúlt egy év alatt az új fideszes önkormányzati vezetés mintegy kétmilliárd forintot tudott megspórolni úgy - tette hozzá -, hogy egyetlen intézményt sem zártak be, és a szolgáltatások színvonalán még javítani is tudtak. Úgy fogalmazott: "ez a múlt tekintetében is önmagáért beszél".
Szavai szerint az előző szocialista kerületvezetés - gyanújuk szerint - "két kézzel szórta" a pénzt baráti cégeknek, és voltak olyan munkák is, amelyeket nem végeztek el, ám a teljesítésigazolást kiállították. Hozzátette: az ilyen gyanús ügyek miatt sok száz millió forint közpénz tűnt el.
Németh Szilárd a szocialista képviselők visszahívásával kapcsolatban elmondta azt is, hogy az érintettek egyébként se jártak el gyakran a bizottsági ülésekre, csak a honoráriumot vették fel. Elmondta: a mostani döntéssel a kerület éves szinten mintegy 8,5 millió forintot takarít meg.
A történtekkel kapcsolatban az MSZP csepeli szervezetének elnöksége és a képviselőcsoport közleményt adott ki. Ebben az ellenzéki politikusok a döntést "antidemokratikusnak, hazugnak, elvtelennek és álszentnek" nevezték.
Mint írták, azért antidemokratikus a döntés, mert húsz év óta először vette a bátorságot egy párt, hogy a testületben egy - Csepelen 30 százalékos támogatottságú - pártot tényleges karanténba zárjon, a bizottsági delegálás lehetőségétől elzárjon.
Ilyenre sem a fővárosban, sem az országban nincs élő példa - mutattak rá.
Az MSZP szerint azért álszent a meghozott döntés, mivel a Fidesz-KDNP a takarékosság nevében kér áldozatokat másoktól, "arra azonban gondosan ügyeltek, hogy az átalakítás eredményeképpen egyetlen fideszes képviselőnek se csökkenjen egy fillérrel sem a tiszteletdíja".
Hozzátették: a Fidesz-KDNP mindegyik képviselője maradhatott bizottsági tag, három érintettet pedig "felfelé, tanácsnokká buktatták".
Közölték azt is, hogy az MSZP-frakció az ülésen javaslatot tett a képviselői tiszteletdíjak valódi, minden pártot egyformán érintő csökkentésére. Egyetlen önkormányzati bizottság létrehozását javasolták, és egyben az összes tanácsnok megbízatásának megszüntetését kérték, ám - mint írták - a "fülkeforradalmi szavazógép megfontolás nélkül elutasította a javaslatot".

MTI

Meseolvasás a Burattinóban

2011. szeptember 30., péntek 12:02

b1A népmese napja alkalmából az egyéves Meseutca (www.meseutca.hu) meseolvasását és adománygyűjtést szervezett a hátrányos helyzetű gyerekek számára létrehozott Burattino Alapítványi Iskola részére a csepeli iskolában szeptember 29-én.

Az iskola tanulói dalokkal és versekkel köszöntötték az esemény vendégeit, köztük a magyar irodalmi élet ismert íróit. A meghívott vendégek- Berg Judit, Darvasi László, Finy Petra, Nádori Lídia, Parti Nagy Lajos és Závada Pál – egy-egy mesét olvastak fel a gyerekeknek, illetve közösen énekeltek, mondókákat mondtak el. Nádori Lídia író Weörös Sándor Bóbita című könyvéből idézett részleteket. Elmondta, hogy maga is ebből a könyvből tanult meg olvasni. Závada Pál Kossuth-díjas író egy szlovák nyelvből általa lefordított mesét olvasott el, amelynek címe: Ének az ellopott birkaborjúról. Az író érdeklődésünkre elmondta, hogy két kiskorú gyereke van, akiknek feleségével együtt minden este meséket, történeteket olvasnak fel. A kedvencek közé tartozik Petőfi Sándor János vitéze, Arany János Toldija, emellett görög mitológiai és bibliai történeteket is szívesen hallgatnak a gyerekeik. Nagy élmény számukra, akárcsak minden gyermek számára, hogy olyan meséket hallhatnak, amelyekkel azonosulni tudnak.

Both Gabi, a Meseutca szervezője közölte, hogy munkatársai az összegyűlt adományokat a helyszínre szállítják. Aminek örülnének: könyv, pénzadomány, valamint használható, jó állapotú játékok és tanszerek (füzet, toll, ceruza, radír, tolltartó, vonalzó, színes hajtogató, rajzlap stb.). A Meseutca minden burattinós alsó tagozatosnak ajándékoz egy mesekönyvet. A Burattino Alapítványi Iskola címe: Csepel, Táncsics Mihály út 27-29.

Cs. A.

fotó: Mizik Zsuzsa

b2b3

Civil szervezetek pályázati támogatása

2011. szeptember 30., péntek 11:52

2011. szeptember 29-i ülésén Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete döntött a civil szervezetek által benyújtott pályázatokról. Az alábbi dokumentum tartalmazza a megítélt pénzösszegeket, illetve az elutasított pályázatoknál az indoklást.

Kevesebb bizottság, újabb megtakarítás

2011. szeptember 30., péntek 11:13

testÉves szinten mintegy 8,5 millió forintot takarít meg a csepeli önkormányzat azzal, hogy kevesebb bizottság és bizottsági hely lesz október elsejétől. A legtöbb bizottsági helyről a Fidesz-KDNP frakciója mond le, az MSZP képviselői számára ugyanakkor nem maradt hely – egyebek mellett erről döntött a képviselő-testület csütörtöki ülésén, amelyről az MSZP frakció tagjai a számukra kedvezőtlen szavazás után elhagyták az üléstermet.

 

Már a közterületek rendjéről és használatról folyó vitában éles szóváltás bontakozott ki a Fidesz és az MSZP képviselői között, mert az ellenzéki párt zokon vette, hogy a közterületen folyó szórólapozás után is fizetni kell közterület-használati díjat. Németh Szilárd polgármester azzal érvelt, hogy végre rendet kell teremteni a közterületeken. „Nem sarc, amit a közterület használóira kivetnek, hanem eszköz arra, hogy rend legyen. A szórólapokat nem egy esetben szemétként szórják szét az utcákon, s nem takarítanak el maguk után.” Borka-Szász Tamás, az MSZP frakcióvezetője javasolta, hogy a szórólapozás maradjon ingyenes, ám Kernné dr. Kulcsár Dóra aljegyző utalt a fővárosi közgyűlés rendeletére, amely meghatározza, mely esetekben kell díjat kiróni a közterület használatakor. Ezek közé tartozik a szórólapozás is. Borbély Lénárd alpolgármester hozzátette, hogy természetesen a Fidesz-KDNP is díjat fizet majd, ha utcán szórólapokat osztogat.

Ki beszél demokráciáról?

A legnagyobb vita akkor robbant ki, amikor napirendre került, hogy a Fidesz-KDNP javaslatára az eddigi négyről kettőre csökkentenék a bizottságok számát takarékossági okokból. Ezzel a lépéssel éves szinten 8,5 millió forint közpénzt takarítanak meg.

A javaslat értelmében a legtöbb bizottsági helyről a Fidesz-KDNP frakció mond le, így marad a tavaly őszi választásokon kialakult kormánypárti-ellenzéki arány. Az új rendszerben közismert csepeli baloldali közéleti szereplők, valamint az LMP és a Jobbik képviselői foglalják el a bizottságok ellenzéki helyeit.

Borka-Szász Tamás éles kirohanást intézett a tervezet ellen, mert az új bizottságokban nem jut hely a szocialista frakció tagjainak. Úgy fogalmazott, hogy a javaslat „antidemokratikus, hazug és erkölcstelen”. Szerinte a takarékosság hátrányát csak az MSZP érzi meg. Szenteczky János (MSZP) szintén a demokráciát féltette, s úgy vélte, hogy az MSZP-t karanténba akarják zárni. Borbély Lénárd felhívta rá a figyelmet, hogy a bizottságok munkájában – nem bizottsági tagként -- a szocialista képviselők is részt vehetnek, sőt, várják is a példamutató munkájukat. Tenk András (LMP) aggodalmának adott hangot, hogy „a bizottságok átalakítása olybá tűnik, hogy nem arányosan osztják el a bizottsági helyeket a pártok között”. Az LMP azokat is képviselni fogja, akik kimaradnak a bizottságokból - mondta.

Németh Szilárd érthetetlennek nevezte az MSZP, és részben az LMP felháborodását. Emlékeztetett arra, hogy „az elmúlt 16 esztendőben, amikor az MSZP irányította Csepelt, egyáltalán nem a demokrácia szigete volt a kerület. Az akkori ellenzéknek semmilyen beleszólást nem engedtek a közügyekbe, javaslataikat rendre lesöpörték. Éppen az MSZP az, amely most aggódik a demokráciáért? Nézzék meg, mit hagytak hátra 16 év után! Mi mindent nem valósítottak meg, ehelyett Csepelt tönkretették, súlyos adóssághegyek nyomasztják a jelenlegi önkormányzatot.” A polgármester arra intette a szocialistákat, hogy a „politikai tisztesség” tekintetében inkább szégyenkezhetnének az elmúlt másfél évtizedes tevékenységükért. „Inkább próbáljanak vezekelni, kérjenek bocsánatot a csepeliektől, amiért ide juttatták a kerületet…” – tette hozzá Németh Szilárd.

A képviselő-testület többsége megszavazta a két új bizottság felállítását, amelyeknek élére két ellenzéki politikus került. A pénzügyi és ellenőrző bizottság elnökének Pákozdi Józsefet (Jobbik), a humánerőforrás és fenntartható fejlődés bizottság elnökének pedig Tenk Andrást (LMP) választották meg. Balogh Ernőt kisebbségi, Zupkó Jánost infrastrukturális, Szuhai Erikát pedig a fogyatékkal élők tanácsnokává választották. A szavazás után az MSZP frakció jelenlévő négy tagja elhagyta az üléstermet.

Elfogadták a gazdasági programot

A képviselő-testület – az LMP és a Jobbik kivételével -- elfogadta az önkormányzat 2014-ig szóló gazdasági programját, amely lényegében a Fidesz-KDNP választási programjával egyezik meg.

Németh Szilárd a tervekkel kapcsolatban hozzáfűzte, hogy csak megvalósítható célokat tűztek ki. Nem ígérnek elérhetetlen dolgokat, ahogyan ezt korábban a szocialisták tették, hanem reális célokat fogalmaznak meg.

A képviselő-testület egyhangúan megszavazta a Budapesti Kerületek Országos Önkormányzati Szövetsége megszűntetésével kapcsolatos javaslatot. Elfogadták a 2011. évi költségvetés első félévi teljesítését, mivel sikerült tartani a feszített, szigorú büdzsé előírásait. Ellenszavazat nélkül döntöttek arról, hogy januártól a Csepeli Hírmondó kéthetente jelenik meg.

Szintén egyhangú szavazás született arról, hogy a jelenlegi Koltói Anna utcát Vermes Miklósról, a Jedlik Ányos Gimnázium legendás fizikatanáráról, a sokak által szeretett „Muki bácsiról” nevezzék el. Elfogadták azt a javaslatot, hogy a Jedlik Ányos Gimnáziumban sportosztály, valamint természettudományos tagozat induljon.

Ábel Attila alpolgármester közölte, hogy sikeresen lezárult a szociális bérlakás pályázat, amelynek során a korábbi évekhez képest jóval több, összesen húsz lakást pályáztattak meg. A pályáztatás során újdonság volt, hogy most első ízben ellenőrizték a nyerteseket, hogy valóban rászorulók kapták-e meg a lakásokat.

Az alpolgármester hangsúlyozta: először fordult elő, hogy családon belüli erőszak és a környezettanulmányok alapján több pályázó is elveszítette az elsőségét. A nyertesek leellenőrzését az új önkormányzati vezetés vezette be, miután gyanítható volt, hogy a múltban sok pályázó hamis adatokkal nyert meg szociális lakást.

Csarnai Attila

A Helyi Önkormányzatok Napja

2011. szeptember 30., péntek 09:14

Az Országgyűlés 2000. június 13-án nyilvánította a Helyi Önkormányzatok Napjává szeptember 30-át annak emlékére, hogy 1990-ben ezen a napon tartották az első helyhatósági választásokat.

21 évvel ezelőtt, 1990. szeptember 30-án lépett hatályba a helyi önkormányzatokról szóló törvény és került sor az önkormányzati képviselők és polgármesterek szabad választására Magyarországon.

csehek_s_tbori_kpek_072Idén gyakorlatilag ugyanannyi diák kezdte el tanulmányait az önkormányzat iskoláiban, mint tavaly. Júniusban nehéz tanévet zártak, s az idei sem lesz könnyebb.

Ennek ellenére a gyerekek nem fogják megérezni a takarékossági intézkedéseket, ami a szigorú költségvetésnek köszönhető. Jó hír, hogy minden óvodásnak jut férőhely; kevésbé jó hír, hogy a Kerek Világ Óvoda előreláthatólag mégsem a Csete Balázs utcába költözik jövőre. Az új tanévről Morovik Attila alpolgármestert kérdeztük.

Milyen körülmények között vág neki az önkormányzat az új iskolaévnek?

Nehéz tanévet zártunk júniusban, és senkit nem akarunk abban a hitbe ringatni, hogy a következő könnyebb lesz. Nem örömmel mondom ezt, de a valóságról őszintén kell beszélni. A költségvetés feszített, ami érinti az oktatási ágazatot is, tehát csak óvatosan szabad nyújtózkodnunk. Arra azonban ügyeltünk, hogy a gyerekek ne szenvedjék meg a takarékossági intézkedéseket. Összességében nem érzek visszalépést a tavalyi esztendőhöz képest, még akkor sem, ha szigorú a költségvetés. Az oktatási intézmények vezetőinek tanévnyitó értekezletét augusztus 25-én tartottuk meg. A találkozón Németh Szilárd polgármester úr is megjelent, aki elmondta, miért nehezebb ma pedagógusnak lenni Csepelen, mint például Lipótvárosban. Az egyik ok, hogy a lipótvárosi bevételek nagyobbak, mint Csepelen. A másik ok, hogy a csepeli önkormányzathoz nem befolytak, hanem elfolytak a pénzek az utóbbi esztendőkben.

Milyen gondokkal kell megbirkózniuk?

Az értekezleten az intézményvezetők elmondták, hogy lassan haladnak a felújítási és karbantartási munkálatok. A Csepeli Vagyonkezelő Zrt. (a korábbi Csevak) képviselője megnyugtatta az érintetteket, hogy hamarosan orvosolják a panaszokat, s még idén minden intézményt körbejárnak és egyeztetnek az intézményvezetőkkel. A terveknek megfelelően elvégzik és befejezik a munkákat. Ők is abban érdekeltek, hogy mindenki megelégedésére végezhessék munkájukat. Mindehhez hozzá kell tennem, hogy az intézmények szociális keretei kimerülőben vannak, de körültekintőbb odafigyeléssel, átcsoportosítással tartható lesz az idei pénzügyi keret.

Hány gyerek kezdte el most a tanulást, és mennyi üres férőhely maradt az iskolákban?

A képviselő-testület június 30-ai ülésén tárgyalta a kérdést, s akkor úgy láttuk, hogy az önkormányzathoz tartozó intézményekben 5259 általános, valamint mintegy 800 középiskolás diák kezdi meg a tanévet szeptemberben. A szeptember 5-ei adatok szerint végül 5223 általános és 639 középiskolás tanuló jelentkezett az iskolákba. A középiskolák esetében azért figyelhető meg némi csökkenés, mert a diákok időközben meggondolhatták magukat az iskola kiválasztásánál; a Csete Balázs Középiskolába például a vártnál kevesebben jelentkeztek. A Jedlik Ányos Gimnázium ugyanakkor teljes létszámmal kezdte el a tanévet. Az általános iskolákban mintegy 1000-1100 üres hely maradt.

Milyen észrevételeket, illetve elvárásokat fogalmaztak meg a szülők?

Annyit mindenképpen fontosnak tartok megjegyezni, hogy nem zártunk be iskolákat, s nincsenek is ilyen terveink. A vitatott Szárcsa iskolában a tanári kar és a szülői munkaközösség megelégedésére tovább folytatódhat az oktatói tevékenység, noha maga az épület kivetnivalót hagy maga után. A Rákóczi telephellyel kapcsolatban kritikákat fogalmaztak meg a szülők, de az ottani viszonyok már tarthatatlanok voltak.

Mi mondható el az óvodákról?

Akárcsak az iskolák esetében, az óvodákról is elmondhatom, hogy elégedett vagyok az intézményekben folyó oktatással, neveléssel. A csepeli óvodák teljes létszámmal működnek. Szeptemberben 2603 óvodáskorú gyerekkel indult el a nevelési év. Az intézményhálózatban 2650 férőhely van, ami azt jelenti, hogy december végéig még két óvodai csoportot tudunk elindítani. Vannak ugyanis gyerekek, akik csak októberben, novemberben töltik be a harmadik évüket, és válnak óvodáskorúvá. Az üres helyeken így őket is el tudjuk helyezni, tehát senki nem marad ki az óvodából. Arra is van megoldási javaslatunk, ha a gyerekek száma mégis magasabb lenne a mostani elképzelésekhez képest.

Milyen a hangulat a Kerek Világ Óvodában, amely éppen egy év múlva költözne az új helyére?

Sajnos az a rossz hír, hogy a korábbi tervekkel ellentétben a Kerek Világ Óvoda átköltöztetése a Csete Balázs utcába előreláthatólag nem megvalósítható. A jövőre esedékes költöztetés mindenképpen megtörténik, de most újabb fejtörést igényel, hogy elfogadható megoldást találjunk az új helyszínre. Az óvónők, szülők megértéssel fogadják a változtatásokkal kapcsolatos eseményeket.

Csarnai Attila

fotó: Kitzinger Adrienn

ricsi4Veres Richárd, a Halker-KiralyTeam Kick-box Akadémia kétszeres világbajnok sportolója, valamint Radulovics Bojana, olimpiai- és világbajnoki ezüstérmes kézilabdázó helyezhette el kézlenyomatát 2011. szeptember 29-én a Sportcsillagok Falán, mely a Hemingway Alapítvány gondozásában a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának dísztermében található.

 

A Sportcsillagok Falán 155 kiváló magyar olimpiai- és világbajnok sportoló gipszbe öntött kézlenyomatai között most Veres Richárd személyében elsőként szerepelhet a kick-box sportág képviselője. Az ünnepélyes ceremóniát George F. Hemingway, a Hemingway Alapítvány alapítója nyitotta meg, majd a sport és a példaképek fontosságát hangsúlyozta Bánki Erik, az Országgyűlés Sport- és Turizmus Bizottságának elnöke és felszólalt Dr. Simicskó István, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára.

A sportolókat Vetési Iván a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke és Király István a Magyar Semi-contact Kick-box Válogatott szövetségi kapitánya méltatta, aki kiemelte: Veres Richárd ilyen magas szintű közéleti elismerése nemcsak sportolóként elért kimagasló eredményeinek szól, hanem annak az elhivatott sportintegrációs munkának, amit a Halker-KiralyTeam Kick-box Akadémia vezető mentoraként végez a súlyosan hátrányos helyzetű fiatalok társadalmi felzárkóztatásáért.

Szöveg: Róth Dániel

Fotó: Kitzinger Adrienn

ricsiricsi2ricsi3

Otthonvedelmi-AkciotervCsütörtöktől lép életbe a végtörlesztésre vonatkozó törvény – vagyis aznap reggeltől mehetnek a devizahitelesek a bankokba tárgyalni arról, hogy milyen lehetőségeik vannak a végtörlesztésre. A végtörlesztés csak egy a kormány által kidolgozott Otthonvédelmi Akciótervből, amely valamennyi devizahitelesnek próbál segítséget nyújtani.

A kormány úgy számol, hogy a hitelesek 10%-a saját erőből fizeti ki a hitelét. Azt még nem lehet tudni, hányan élnek ezzel a lehetőséggel, de a kormányszóvivő azt mondta: akár a devizahitelesek többsége is. Pénzügyi szakemberek szerint azoknak, akik a végtörlesztéssel úgy akarnak élni, hogy egy részét forint-hitellel kívánják kifizetni, érdemes még várni egy-két hónapot, valószínű ugyanis, hogy a bankok közötti verseny miatt kedvezőbb forinthitelek is lesznek.

Az augusztus 12-től igényelhető árfolyamrögzítéssel a kormány azoknak a devizás jelzáloghitel-adósoknak nyújt segítséget, akik eddig szerződés szerint, vagy kis késedelemmel fizették törlesztőrészleteiket, azonban az árfolyam jelentős gyengülése veszélybe sodorta törlesztőképességüket. A végtörlesztésta jogosultak svájci frank esetében 180 forintos, euró esetében 250 forintos, japán jen esetében 2 forintos árfolyamon teljesíthetik. A kormány azon adósok számára, akik 90 napon túli késedelemben állnak törlesztésükkel,kamattámogatási programot indít. Kamattámogatás abban az esetben igényelhető, ha az adós eladja otthonát és egy olcsóbb lakásba költözik.

A kormány Otthonvédelmi Akciótervének keretein belül a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (NET) feladata egy olyan program működtetése, amely a jelzáloghitel-törlesztés miatt súlyosan eladósodott, a gazdasági válság miatt kiszolgáltatott helyzetbe került családok lakhatását hosszabb távon biztosítani képes. A NET-program lényege, hogy a részvételi feltételeknek megfelelő családok továbbra is otthonukban maradhassanak, kényszerből ne kelljen kiköltözniük lakásukból hitelük bedőlése miatt. A Nemzeti Eszközkezelő működését törvény szabályozza, amelynek elfogadásáról az Országgyűlés a parlamenti vitát követően még idén döntés hoz. Erre való tekintettel a program részletei még változhatnak, pontos tájékoztatás csak a törvény kihirdetését követően lesz adható.

A kormány feloldotta a kilakoltatási moratóriumot, ugyanakkor a lakástulajdonosok védelmében és az ingatlanpiaci eladói nyomás elkerülése miatt kényszerértékesítési kvótarendszert vezetett be. 2011. július 1. és 2011. szeptember 30. között kizárólag azok a magas értékű ingatlanok árverezhetők el, amelyek értéke a hitel felvételekor meghaladta a 30 millió és a hitel értéke meghaladta a 20 millió forintot. 2011. negyedik negyedévében a 90 napon túli késedelemben lévő jelzáloghitelek 2 %-a árverezhető el, 2012-ben, 2013-ban és 2014-ben pedig ezek a negyedéves kvóták rendre 3, 4 és 5 %-os értékben alakulnak. 2015-ben a kényszerértékesítési moratórium megszűnik.

A hazai jogszabályok EU-s előírásokkal való összhangjának megteremtése érdekében a devizaalapú jelzáloghitelezés újból lehetséges Magyarországon. Abban az esetben vehető fel devizaalapú jelzáloghitel, ha az adós bruttó jövedelme – amely euróban keletkezik – meghaladja a minimálbér 15-szörösét.

A kormány önálló honlapot hozott létre az Otthonvédelmi Akcióterv részleteiről, melyet itt lehet megtekinteni.

Csepel.info

Daru-domb_035Nemcsak Csepel, hanem az egész ország közvéleményét megrázta a hír, hogy a nyomozóhatóságok négy holttestre bukkantak a kerület északi részén, egy erdős vidéken augusztus elején. Az áldozatok feltehetően hajléktalanok, s minden bizonnyal bűncselekmény következtében haltak meg. A rendőrség több embert őrizetbe vett az üggyel kapcsolatban, a nyomozás folyik.

 

A tragikus esemény hatására ismét reflektorfénybe kerültek a fedél nélkül élő emberek. A Csepeli Hírmondó összeállítása.

Mi történt?

2011. augusztus 11-én négy holttest maradványait találták meg a Nemzeti Nyomozóiroda munkatársai Csepelen. Az előzmények: augusztus 3-án rablás történt, mely során N. Alexander, B. József és a kiskorú B. Amanda kicsalta a baráti körükhöz tartozó erdélyi fiatalembert a Francia-öbölhöz közel eső erdős részre, ahol később bántalmazták. Miután értékeit eltulajdonították, kezét-lábát megkötözve, egy gödörbe temették nyakig. Csak azért nem végeztek vele, mert féltek, hogy nem jó PIN kódot adott meg, és így nem jutnak hozzá a számláján lévő pénzhez. A fiatalembert hajtotta az életösztön, kitolta testét a gödörből, és egy másik útvonalon menekült, mint amerre a bántalmazói indultak el. A bankkártya letiltását követően értesítette a csepeli kapitányságot. Az intézkedő csepeli rendőr arra kérte, vezesse őket a helyszínre, melynek környékén találkoztak B. Józseffel, az egyik elkövetővel, akit azonnal el is fogtak. Következő nap a délutáni órákban a két tettestársat, N. Alexandert és B. Amandát is kézre kerítette a rendőrség. A kihallgatásukkor mindhárman részben elismerték a cselekményt. Deme Tamás rendőr őrnagy, az Életvédelmi Osztály vezetője lapunk kérdésére az augusztus 25-ei sajtótájékoztatón elmondta: nem sorozatgyilkos ölt Csepelen, a gyilkosságok elkövetői és áldozatai egy jól behatárolt körhöz tartoznak, a helyi lakosokat, itt dolgozókat nem fenyegeti veszély.

Ujjlenyomat alapján sikerült azonosítania a Nemzeti Nyomozó Irodának azt a férfit, akit a Csepelen történt gyilkosságsorozat egyik elkövetőjének vélnek - közölte Bartha László, az NNI szóvivője szeptember 13-án. A szóvivő szerint ő B. Dragan  38 éves szerb állampolgár, aki ellen a szerb hatóságok elfogatóparancsot adtak ki. A férfit tucatnyi bűncselekmény elkövetése miatt körözik.

Az NNI az osztrák hatóságokkal együttműködve újabb gyanúsítottat fogott el. B. Zsolt 32 éves magyar állampolgárt Bécsben tartoztatták le.

A kiserdőben

Az 57 éves Sz. József hajléktalan ugyanúgy meglepődik a csepeli kiserdőben, mint én, amikor a sűrű bozótosban összefutunk. Körülbelül azon a helyen találkozunk, ahol a négy holttestet kiásták. Errefelé gyakorlatilag csak hajléktalanok járnak, illetve a rendőrségi helyszínelés óta már ők sem, mert szanaszét széledtek.

A tisztáson földgépek túrták fel a földet, a hatalmas gödröt azonban rögtön betemették a helyszínelés után. Középen egy bakancs hever, a bokrok között rendszámtáblával ellátott selejtes moped, rengeteg kacat és szemét. Innen egy ösvényen át lehet eljutni egy sátrakból, bodegákból összetákolt kolóniára, ami most kihalt. A két helyszín körülbelül 50-60 méterre található egymástól.

Fogalmam sincs az egészről; kirázott a hideg, amikor meghallottam, mi történt – magyarázza a férfi, s szemlátomást igazat mond, mert maga is arra volna kíváncsi, hová tűntek a hajléktalanok, akikkel hetente kétszer-háromszor találkozott, de nem tudja, merre mentek. – Légvonalban talán ötszáz méter sincsen, ahol lakom. Hetente többször is eljártam ide, hogy megetessem a kutyákat. Az egyik kutya most is itt lehet a közelben, de nagyon félős; ha idegeneket vesz észre, rögtön elbújik – mondja.

Kik éltek itt?

Névről senkit nem ismerek. Összesen heten-tízen lehettek egyszerre, de a számuk változott. Csak kisebb részben akadt közöttük csepeli, a többség a belső városrészből vándorolt ide. Vidékről is jöttek… Laktak itt párok és idősebbek is, sátrakban húzták meg magukat egész évben. Alaposan berendezkedtek; csak körül kell nézni, mindenféle holmit összeszedtek maguknak. Napközben általában elkóboroltak, de délutánra, estére visszatértek. Abból éltek, amit összeguberáltak maguknak. Gyűjtögettek, koldultak, meg ki tudja, honnan szereztek pénzt… Ilyesmiről nem beszéltek. Itt főztek, ettek, a Dunára jártak mosakodni, vagy nem fürödtek, mert nem törődtek vele.

Honnan ismerte az ittenieket?

Magam is itt laktam évekkel ezelőtt, de ez nem embernek való, inkább elköltöztem az unokatestvéremhez – fejtegeti a férfi, aki most szégyelli, hogy ide tartozott. – Nála sem fényesek a körülmények, de legalább normális fedél van a fejem fölött, s meg tudok mosakodni. Dolgozni nem tudok, mert beteg vagyok; különben sem vennének fel sehová. Néha alkalmi munkát vállalok, ebből élek.

Mondja, ha kiáltást hallana innen, meghallaná ott, ahol lakik?

Naná! Még a kutya vonyítására is felfigyelek, mert jó a fülem. Ebben az erdőben olyan csend van, hogy a legkisebb neszezés is elhallatszik több száz méterre. De soha nem hallottam kiáltást, semmiféle különös zaj nem ütötte meg a fülem.

„Mi magunk is félünk…”

Az erdő eldugott részén található kolóniában két sátor és egy fabódé áll, amelyekben a hajléktalanok laktak. A földön matracok, pokrócok, különféle rongydarabok, ruhák, egy polcon evőeszközök, lábasok, odébb újságok és rengeteg limlom. Az egyik fekvőhely mellett gyerekeknek való játékok, babák hevernek. A telep közepén gyújtották meg a tüzet, aminek a nyomai most is látszanak. A tábor szélén egy gödör fölött fapalánkokból összevert sufniban alakították ki a vécét. Műanyag ülőkéje van, mellette kitépett újságpapírok. Egy kutyaól is látható, de kutya sehol.

Az erdei kolónia a Francia-öböltől északra, a Duna-parttól néhány száz méterre fekszik. A közelben korábban eperföld volt, de jelenleg megműveletlen, gazos a vidék. A fákkal, bokrokkal benőtt táj az egykori eperföld végében kezdődik, s egészen a Kis-Dunáig nyúlik. A tábort jószerivel csak gyalog lehet megközelíteni, mert a földutak autóval nehezen járhatók. A legközelebbi lakott hely innen mintegy két kilométerre található a Szabadkikötő irányába. Egy üzem működik itt, aminek bejárata mellett az a név áll, hogy Titánia Kft. A cégnél dolgozók szinte semmit nem tudnak a hajléktalanokról, mert nem avatkoznak egymás dolgába, és a „csövesek” által lakott területre nem szoktak elmenni.

A Francia-öböl déli részén, a Corvin út mentén, a vágányokon túl a bokrokkal takart területen több ponton is kolóniákban élnek a hajléktalanok. Az útról nem lehet észrevenni őket, mert szemmel nem látható helyeken ütöttek tanyát, ám nem kell sokáig gyalogolni, hogy rájuk bukkanjon az ember.

Asszony, te ne szólj egy szót sem, hanem eridj be a házba! – förmed a párjára egy fiatal, szikár férfi, akit más férfiak és gyerekek vesznek körül. Valamennyien hajléktalanok, és nem szívesen veszik, hogy megzavarják őket. A „ház” egy fabódé, amelynek ajtaja egy deszkapalánk. Előtte tűzhely, ahol máskor szalonnát sütnek, vagy ételt melegítenek. – Jobb, ha az asszony nem beszél, mert feleslegesen jár a szája. Mióta holttesteket találtak az erdőben, egyre-másra járnak hozzánk a rendőrök. Pedig semmit nem tudunk az esetről… Mi magunk is félünk, mert nem akarunk bajt a fejünkre. Azért is vagyunk együtt, hogy megvédjük magunkat.

Kitől félnek?

Nem egyformák a hajléktalanok… Vannak agresszív emberek is közöttük, akiket inkább elkerülünk. Jobbára csak látásból és a keresztnevük alapján ismerjük egymást. Innen pár száz méterre is van egy tanya, de oda nem járunk. A rendőrök onnan vitték el Józsit, akivel néha szót váltottam. A felesége is vele lakik, de őt nem vitték el. Magas, erős férfi, nem lehet több negyvenévesnél. Egy-két haverjával olykor megjelent a környéken, de mást nem tudok róla. Elég erőszakos ember…

Maguk honnan jöttek, miből élnek?

Szinte mindenki máshonnan érkezett, csepeli nincs is közöttünk. Más tanyán talán akad helybéli. De nem firtatjuk, ki hová valósi. A párommal, meg néhány rokonnal, ismerőssel itt húztuk meg magunkat. Eddig nem háborgatott minket a kutya sem… A Vöröskereszttől szoktak felkeresni, ők hoznak ennivalót, ruhát. Napközben gyűjtögetünk a környéken, és eladjuk, ha értékes holmira bukkanunk. Ha lehet, alkalmi munkát vállalunk, de nem vesznek fel sehová.

Mit szoktak gyűjtögetni?

Például vasat. A földeken elég sok vashulladékot találunk, amit aztán eladunk. Az ehető növényeket, gyümölcsöket is összeszedjük.

A szikár férfi – nevezzük Imrének – egy darabig elkísér azon az úton, amely a szomszédos hajléktalantanyára vezet, de félúton visszafordul.

A bokrok takarásában található a tanya, ahol Józsi lakott a feleségével. Az asszony meg néhány haverja talán most is ott van. De én nem megyek tovább, mert nem akarok ramazurit… Egy jókora eb is őrzi a telepet, arra feltétlenül vigyázni kell! – mondja, és máris sarkon fordul.

Józsiék tanyájához szűk ösvény vezet, néha ráadásul elágazik az út. Egészen közel járok a Francia-öböl déli részéhez, ahol rábukkanok a telepre. A tanya kihalt, a fabódé üres. Egy megtermett kutya az óljában pihen láncra kötve, de inkább félősen visszahúzódik, és nem ugat. A környezet ugyanazt a benyomást kelti, mint a többi hajléktalantanya: tűzhely, szárítókötél a fák között, szétszórt rongydarabok, temérdek kacat.

Egy hétre rá már Imrét és társait sem találom a helyükön. Asszonyostul, ismerőstül szedték a sátorfájukat, és elvándoroltak. A környékbeliek azt mondják, hogy kétszer is láttak rendőröket náluk, utána vonultak el. Állítólag Csepelt is elhagyták, de ebben senki nem biztos. A hatóságoknak az is szemet szúrhatott, hogy kiskorúak is éltek a kolónián. Legalább két-három gyerek vagy serdülőkorú fiatal rendszeresen itt lakott.

Ügyvezető igazgatók a hajléktalanszállón

Czecze Katalin, a Magyar Vöröskereszt csepeli intézményvezető-helyettese azt mondja, hogy szociális munkásaik rendszeresen látogatják a szabadban élő hajléktalanokat. Feladatuk közé tartozik, hogy felderítsék a lakhelyüket, felmérjék egészségi állapotukat, szükség esetén ellássák őket ruhával, élelemmel. Becslésük szerint legalább száz hajléktalan él a Duna-parton lévő erdőkben, illetve a kavicsbányák környékén, de számuk akár 140-re is emelkedhet.

Ősszel, amikor közeleg a tél, alaposabb felmérést végzünk körükben – mondja az intézményvezető-helyettes. – A maguk módján együttműködnek a szociális munkásainkkal, de többségük ragaszkodik ahhoz, hogy a telet is a szabadban töltse. Félig lebontott házakban, sátrakban, különféle kalyibákban húzzák meg magukat. Csoportokban élnek; akadnak közöttük házaspárok, élettársak. Hetven százalékuk férfi, a többi nő. Néha kiskorúak is elvegyülnek köztük, de tudják, hogy ez tiltott, ezért titkolják. Ha ilyenre fény derül, azonnal intézkedünk.

Mióta léteznek ilyen kolóniák?

Sok évvel ezelőtt is laktak hajléktalanok a szabadban. Korábban például a szennyvíztisztító területén voltak sokan. Utána elvándoroltak onnan, s a félreeső helyeket keresték fel szívesen.

Mifélék ezek a hajléktalanok, milyen az egészségi állapotuk?

Túlnyomó többségük pszichésen beteg, rengeteg közöttük a súlyos alkoholista. Orvoshoz azonban nem akarnak fordulni. Nemritkán rémes sebeket kötözünk be mi magunk, mert nem mennek el a sebészhez. A segítséget csak olyan formában fogadják el, hogy a szociális munkás ellátja őket. Egyedül az ennivalót és a ruhát fogadják el ellenkezés nélkül.

Mennyire jellemző rájuk a bűnözés?

A bűnözés nem a hajléktalansággal függ össze, hanem az alkohollal. Az erőszakos bűncselekmények nem gyakoribbak, mint másutt. Inkább az jellemző, hogy ők maguk válnak bűncselekmények áldozataivá.

Czecze Katalin elárulja, hogy a csepeli szállón a száz hajléktalanból legalább 15 ügyvezető igazgató él. A szálló címére érkeznek azok a hivatalos levelek, amelyekben a hajléktalan ügyvezető igazgatókat szólítják fel tartozásaik rendezésére, vagy peres ügyeik intézésére – természetesen mindhiába.

Már alig emlékszem rá, amikor aláírtam a papírt a cégalapításról – vall színt az egyik „ügyvezető igazgató”. – Egy ismerős kért meg rá, hogy adjam a nevem a céghez, a többi az ő dolga. Tízezer forinttal honorálta az aláírásomat. Jól jött a pénz… Tudom, hogy rászedtek, de mit tehetek utólag? Nekem hiába küldi az adóhatóság a leveleket, hogy fizessek ki milliókat, nincs egy fillérem sem…

A híresztelésekkel ellentétben a csepeli bányatavaknál kevés hajléktalant találok. A terület valójában Szigetszentmiklóshoz tartozik, de Csepel lakott körzetéhez közelebb esik. A főváros határától a Kék-tavat lehet a leghamarabb elérni, de vele egy magasságban található a Katalin-tó is. (A tavakat a helyiek nevezték el, a nevek tehát nem hivatalosak.) A Kék-tó az egyik legnagyobb állóvíz, és még nem építették körbe. A Katalin-tavat horgászatra használják, és körbe van kerítve. A Kék-tónál alkalomadtán bukkannak fel hajléktalanok, mivel azonban jobbára kietlen pusztaság és nincs körülötte erdő, kevésbé alkalmas sátorverésre.

Tavaly több hajléktalan is letelepedett a tó mellett, de a környéken élők nem tűrték ezt – ecseteli Füredi Jánosné, akinek a nyaralója található a helyszínen. – Megkértük a polgárőrséget, hogy gyakrabban ellenőrizze őket, mire elvonultak. Idén csak egy hajléktalancsaládról tudunk, akik egy üresen álló házba költöztek be, de már kérdőre vontuk őket, hogy mit keresnek ott. Nem akarjuk, hogy elvaduljon a környék, s még több betörés legyen a térségben.

A Kék-tótól távolabb több bányató is található. Nagy részüket már kivonták a termelésből, és a nyaralósok víkendházakat építették köréjük. Azokon a helyeken azonban, ahol jelenleg is kavicsot bányásznak, rendszeresen megjelennek a hajléktalanok. A tavak szomszédságában vagy a víz által körbevett apró szigeteken ütnek tanyát.

Tanyák a kavicsbánya szigetein

A sziget kellő védelmet nyújt számunkra – magyarázza János, egy középkorú hajléktalan, aki párjával és hozzájuk csapódott más ismerősökkel együtt él két sátorban. – Tudjuk, hol sekély a víz, ahol könnyűszerrel bejutunk a szigetre. Eredetileg Szolnok megyéből származunk, utána a fővárosba költöztünk, majd folyton váltogattuk a lakóhelyünket, egy éve pedig itt telepedtünk le. Errefelé nem háborgatnak… Ha mód nyílik rá, alkalmi munkát vállalok a bányánál, s abban reménykedünk, hogy egyszer kedvezőbbre fordul a sorsunk.

A hajléktalanokkal foglalkozó szakemberek szerint már a rendszerváltás előtt éltek a szabadban otthontalanok Csepel különféle részein. Számuk folyamatosan változott, de összességében inkább emelkedett az utóbbi húsz évben. Egy részük vidékről jött a fővárosba, hogy jobb körülményeket találjon, mások eleve budapestiek, és Csepelen leltek rá azokra a félreeső helyekre, ahol észrevétlenek maradhatnak. A fedél nélküliek kisebbik része ragaszkodik ahhoz, hogy télen-nyáron a szabadban éljen, és semmiképpen sem költözne hajléktalanszállóra. A többség azonban elfogadja a felajánlott hajléktalanszállót, s különösen télen alakul ki zsúfoltság a menhelyeken.

Ábel Attila alpolgármester úgy nyilatkozott, hogy Csepelen egyáltalán nem a hajléktalanok belvárosból való kiszorítása okolható a fedél nélküliek számának növekedéséért, hanem egy jól meghatározható, többéves folyamat, egészen pontosan a ferencvárosi rehabilitáció vezetett ide. A telepek elszaporodása az elmúlt évek rosszul megtervezett, végiggondolatlan ferencvárosi és józsefvárosi tömbrehabilitációja miatt történt, ami a szegény lakásbérlők kiszorításához vezetett. A csepeli önkormányzat már tavaly felszámolt egy vadtelepet a Királymajornál. Az itt élők holmija között pénztárcákat, telefonokat és még kábítószer-használathoz szükséges tűket is találtak. Ráadásul 360 köbméter szemetet is maguk után hagytak.

Misetics Bálint szociológus a hvg.hu-n megjelent cikkben úgy vélekedett, hogy az erdőbe azok mennek, akik már nagyon régóta hajléktalanok és vágynak egy saját lakásra. Az erdei környezetben próbálják megvalósítani álmaikat, ezért alakítják ki a lakókörnyezetüket, építenek bodegákat, gyűjtenek fát és főznek. Primitív körülmények között, de gyakorlatilag háztartást vezetnek, és folyamatos életvitelre rendezkednek be. Közülük többen az erdőből járnak dolgozni vagy iskolába. Arról azonban nincsenek pontos adatok, hogy milyen összefüggés van a belső kerületek rehabilitációja és a hajléktalanság között, mert ilyen jellegű kutatásokat nem végeztek. A hajléktalanokról a szociológusok is keveset tudnak; a szabadban élők vándorlásairól, életmódjáról, szokásairól egyelőre csekély ismerettel rendelkeznek.

Csepel dolgát az is nehezíti, hogy a Francia-öböl északi része nem az önkormányzat tulajdona. Ezt a területet adta el a korábbi önkormányzat spanyol befektetőknek, akiről semmit sem lehet tudni. Tulajdonosként nem törődnek a vidékkel, képviselőiknek még a nyomát sem látták errefelé. Ez a táj amolyan senki földje, ahol mindent felver a dudva. Kilométereket gyalogolhat az ember, mire lakott területre ér.

Amikor újra arra a tanyára érek, amelynek közelében az elásott tetemeket kihantolták, Sz. Józsefnek a nyomát sem lelem. Egy horgász szerint pár napig még eljárt megetetni a magukra hagyott kutyákat, de utána elmaradt. A kolóniába senki nem tért vissza; az itt élő hajléktalanok némelyikéről legfeljebb a rendőrség tudhat, de a nyomozók egyelőre hallgatnak. Sz. József utoljára még azt mondta, hogy mocskos hely ez… Azóta pedig még mocskosabb, hogy kiderült, elásott embereket rejt a föld.

Csarnai Attila

Hajléktalan-kisokos

Hajléktalan-kisokos címmel jelent meg egy füzetecske szeptember elején, amelynek felelős kiadója Somfai Ágnes, az LMP fővárosi képviselője. A kiadvány a párt honlapján lát napvilágot, illetve ingyen osztják szét azok között, akik többet akarnak megtudni a hajléktalanokról.

Somfai Ágnes érdeklődésünkre elmondta, hogy hamarosan egy bővebb füzetet is kiadnak. Céljuk az, hogy az emberek reálisabb képet fessenek a hajléktalanokról, és enyhítsék az előítéleteket. A füzetben egyebek mellett az áll, hogy a hajléktalanság alapvető oka a szegénység; akadnak ugyanis emberek, akiknek nincs elég jövedelmük, hogy lakhatásukat biztosítsák. A legutóbbi, 2008-ban készült fővárosi hajléktalanregisztráció szerint a leghidegebb téli napokon mintegy 2000-2500 ember alszik fedél nélkül Budapesten. Rajtuk kívül még legalább 5000 ember húzódik meg valamelyik éjjeli menedékhelyen. Somfai szerint vannak vidéki városok, amelyekben rosszabb a helyzet, mint Budapesten. Sokan azért nem mennek hajléktalanszállóra, mert nincsen hely, vagy olyan rosszak a körülmények, hogy inkább az utcán, erdőben élik életüket. Mások a párjukkal akarnak maradni, de a legtöbb szállón erre nincs leehetőség. Nagy részük azért nem dolgozik, mert beteg; ráadásul az utcáról, erdőből vagy menedékhelyről jóval nehezebb munkába járni. Számos munkaadó eleve nem szívesen alkalmaz hajléktalant. Csalóka az a nézet, hogy a hajléktalanok többsége koldul és kéreget; a valóság az, hogy nagyobb részük nem kéreget, de a kolduló hajléktalanok feltűnőek, mert szem előtt vannak. „Az utcai hajléktalanság visszaszorítása alapvetően nem rendészeti kérdés: nem érhető el eredmény azzal, hogy egyik kerületből elűzik őket egy másikba, vagy rendőri erőszakkal kényszerítik őket tömegszállásokra. A megoldás az volna, hogy egyre kevesebben kényszerüljenek az utcára, és a már hajléktalan embereknek legyen lehetősége kiemelkedni a hajléktalanságból – ehhez pedig szociális lakáspolitikára van szükség” – teszi hozzá a fővárosi képviselő.

- csarnai -

fotó: Kitzinger Adrienn

   Copyright © 2015 Csepel.hu | Impresszum | Adatvédelmi szabályzat | Csepel.hu webmail