Az Orbán-kormány kifizeti a 13. havi nyugdíjat

Kategória: Közélet 2016. április 26. kedd, 10:06

orbanviktor20141500 20160425Hat év leforgása alatt a kormány visszahozta a 13. havi nyugdíjat és még annál is többet - derült ki a Portfolio számításaiból. A kormány ugyanis összesen 282 milliárd forinttal többet költött nyugellátásokra, mint amennyit a törvény előír. 

Ennyi nem elég?


Jövőre 0,9%-os átlagos inflációval tervez a kormány és a törvényben rögzített nyugdíjemelési szabályok szerint januártól ennyivel emelkednek a nyugdíjak is. A szocialisták ezt egyenesen pofátlanságnak nevezték és szerintük ez méltatlan az idős emberek számára. A Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége elkeseredéssel és felháborodással fogadta a 0,9%-os nyugdíjemelést és egyenesen tiltakoztak az alacsony emelés ellen.

Első ránézésre valóban elenyészőnek tűnik a jövőre tervezett nyugdíjemelés, ezt ugyanakkor a törvény határozza meg. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény ugyanis kimondja:

A tárgyév január 1-je előtti időponttól megállapított társadalombiztosítási nyugellátást - ideértve a 6. § (4) bekezdésében meghatározott ellátásokat és a baleseti járadékot is - a megállapítás naptári évét követően minden év január hónapjában az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni.



Vagyis a 0,9%-os tervezett emelés a várakozások szerint éppen úgy teljesíteni tudja a nyugdíjak vásárlóerejének megtartását, ahogy mondjuk 5 évvel ezelőtt egy 5% körüli, vagy 15 évvel ezelőtt egy 10% körüli emelés - akkor ugyanis még ilyen szinteken mozgott az infláció. Valójában az évenkénti nyugdíjemelés jelenlegi rendszerének érdekessége nem az, hogy elmarad az inflációtól, hanem hogy időnként meghaladja azt. Ez a rendszer aszimmetriájából adódik: 

Ha látszódik, hogy a betervezett nyugdíjemelés mértéke elmarad a tényleges inflációtól, akkor év közben a kormány kipótolja a reálérték fenntartásához szükséges összeget.

Ha pedig úgy néz ki, hogy a kormány magasabbra lőtte be az inflációt és ezzel a nyugdíjemelést a tényleges inflációnál, akkor nem korrigálja a betervezett nyugdíjemelést.


Az új nyugdíjindexálási szabály bevezetése óta eltelt 6 évből 4 év esetében a második forgatókönyv valósult meg, vagyis a nyugdíjemelés lényegesen nagyobb a tényleges inflációnál, ezzel a törvényben előírt összegnél jóval többet kaptak a nyugdíjasok. Cikkünkben most azt mutatjuk be, hogy ez a többlet nyugdíjemelés összesen mennyibe kerülhetett az államnak.

Így jön ki a 13. havi nyugdíj


A Portfolio kalkulációi azt mutatják, hogy a nyugdíjasok 2011-től minden egyes évben jobban jártak a nyugdíjemeléssel, mint amit a törvény előír. 2011-ben és 2012-ben év közben kellett kompenzálni a nyugdíjasokat, mert a tényleges infláció magasabban alakult a tervezettnél, azóta azonban a kormány rendszeresen lényegesen magasabb nyugdíjemelést hajtott végre, mint amit kellett volna törvényileg és év közben nem korrigálta vissza a "túlköltést": 

2013-ben 1,7% volt a pénzromlás éves átlagos üteme, miközben a kormány 5,2%-kal emelte a nyugdíjakat.

2014-ben 0,2%-kal voltak alacsonyabbak az árak, míg a kormány 2,4%-kal emelte a nyugdíjakat.

2015-ben -0,1%-os infláció mellett 1,8%-os nyugdíjemelés valósult meg.

2016 januárjában 1,6%-os emeléshez jutottak a nyugdíjasok, míg az infláció éves átlagban várhatóan 0,3% körül lesz.


Összesítésünk szerint a törvényinél bőkezűbb nyugdíjemelésre a kormány a 2011 és 2016 közötti hat év alatt összesen 273 milliárd forintot költött. Ha az évről-évre magasabb kifizetés egymásra halmozódó hatását is figyelembe vesszük, akkor már 282 milliárd forintnál járunk. A kumulált nyugdíjemelés-többlet 9,6% volt ezalatt a 6 év alatt, ami meghaladja a 13. havi nyugdíjnak megfelelő 8,3%-os emelés mértékét.

Vagyis az Orbán-kormány másfél kormányzati ciklus alatt lényegében visszahozta a 13. havi nyugdíjat és még ezen felül adott ezalatt plusz 30 milliárd forintot a nyugdíjasoknak.

nyugdijemeles1604252 20160425

Így számoltunk mi

Számításaink során az egyes költségvetések végrehajtásáról szóló törvényeket használtuk fel (ebben segítségünkre volt, hogy a Költségvetési Felelősségi Intézetoldalán ezek egy helyen elérhetőek). Ezekben ugyanis a fejezeti kötetek között, a Nyugdíjbiztosítási Alapra vonatkozó szöveges indoklásban a Nemzetgazdasági Minisztérium minden évben feltünteti, hogy a bázisévhez képest mi okozta a nyugellátások emelkedését. Ezekben a táblázatokban rendre megtalálható, hogy a januári (illetve az év közbeni) nyugdíjemelések milliárd forintban mekkora tényleges kiadással jártak a költségvetésben. Ezeket a megvalósult nyugdíjemelési összegeket hasonlítottuk össze a tényleges infláció mellett kialakuló nyugdíjfolyósítással. A hat év alatt így kumuláltan 9,6 százalékkal nagyobb nyugdíjemelés valósult meg annál, mint amit önmagában a szigorú inflációkövetéses emelés indokolt volna. 
Érdemes figyelembe venni azt a hatást is, hogy ha már az első évben a törvényinél nagyobb nyugdíjat fizetett ki a költségvetés, akkor erre a magasabb nyugdíjtömegre kell vetíteni a magasabb nyugdíjemelést és létezik egy kumulált hatás is. Ez számításaink szerint mintegy további 8,8 milliárd forintnyi többlet-nyugdíjkiadást jelent. 
A KFIB egyébként már tavaly februárban felhívta arra a figyelmet akkori technikai kivetítésében, hogy 2011 és 2014 között 7,3%-os reálnyugdíj-emelés valósult meg, ami már akkor nem volt messze egy 13. havi nyugdíjtól. 



Az elmúlt évek inflációs túltervezése több okra is visszavezethető. (1) Eleve minden előrejelzést övez egyfajta pontatlanság, (2) az elmúlt években inkább negatív inflációs sokkok érték a gazdaságot, ami miatt az előrejelzések felfelé tévedtek, (3) költségvetés készítésekor bejelentett nyugdíjemelést még akkor is kínos alacsonyabbra húzni, ha még a költségvetés elfogadása előtt világossá válik, hogy az előzetes prognózis túlzó volt, (4) a politika dönthet úgy, hogy a nyugdíjemeléshez szándékosan magasabb inflációs várakozást jelent be, hogy jutalmazhassa a nyugdíjasokat. Anélkül, hogy részletesen visszatekintenénk, általánosságban elmondhatjuk, hogy az elmúlt években a fentiek mindegyikére találhatnánk példákat.

Lehetne ezt másképp is csinálni


A fenti számításainkból jól látható, hogy a jelenlegi gyakorlat nem a törvényi előírásokat követi. Az egyik megoldás az lehetne, ha a törvényhozás legalizálja a mostani gyakorlatot, vagyis törvénybe foglalják az infláció feletti nyugdíjemelést. Ezzel a kormány túllépne a "megőrizzük a nyugdíjak reálértékét" ígéreteken. Igaz, az inflációkövető indexálást éppen azért vezette be az állam, mert korábbi gálánsabb, svájci indexálással nyugdíjrendszerünk 1-2 évtizeden belül felborult volna.

Vagyis az infláció feletti növelés gyakorlata már most is rombolja a rendszer egyensúlyát.



Éppen ezért a másik megoldás, hogy a kormány a gyakorlatban is tartja magát és minden évben szigorúan csak inflációval emeli a nyugdíjakat. Ez többféleképpen is megvalósítható 

Korrigál: A) vagy év közben csökkentéssel korrigálja a túlfizetést a kormány (ez politikailag nehezen vállalható fel, részben ezért is alakult ki a nyugdíjkiadások elszaladása), B) vagy a következő évi nyugdíjemelés mértékét korrigálja az előző évi tévedésével (erre természetesen külön intézményi szabályokat kellene hozni, ami biztosítaná, hogy a gyakorlatban működjön).

"Biztosra megy": visszatekintő módon, az előző évi inflációval emeli a jövőbeni nyugdíjakat. (ezt többnyire a magas inflációjú országokban nem szeretik, ugyanis kedvezőtlenül hat a várakozásokra és általában is nehezíti a dezinflációt.)

Egy alternatív javaslat

A 2007 és 2009 között működő Nyugdíj és Időskor Kerekasztal is számos javaslattal élt 2009 végén. Ezek között szerepelt egy független nyugdíjszakmai testület és egy modellező csapat felállítása. A NYIKA akkor úgy érvelt, hogy a nyugdíjrendszerrel foglalkozó állami szervek a mindenkori kormányhoz fűződő viszonyuk miatt nem alkalmasak erre a szerepre. Ez a nyugdíjpolitikai tanácsadó testület a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos folyamatokat vizsgálná, a rendszert érintő intézkedések hatásait mutatná be és a lehetséges válaszokat is megfogalmazná. Amolyan figyelmeztető szerepe lenne a nyugdíjrendszerben, hogy a hosszú távú célokat ne rendeljék az aktuális politikai érdekek alá.



A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságáról legutóbb tavaly év végén jelent meg egy átfogó elemzés a Közgazdasági Szemlében, melyben az elemzők modellezték a következő évtizedekben várható magyarországi demográfiai mutatókat, az eredmények felhasználásával felállítottak egy nyugdíjmodellt és megbecsülték a nyugdíjrendszer egyenlegének jövőbeni alakulását. Ebben arra a következtetésre jutottak, hogy a kedvezőtlen demográfiai helyzet a 2020-as évek második felétől kezdődően egyre súlyosabb terhet ró majd a nyugdíjrendszerre. Ezért javaslataik között szerepelt a jelenlegi indexálási szabályok felülvizsgálata, hogy az indexálás jövőben már valóban csak a nyugdíjak értékmegőrzését szolgálja.

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy ha a kormány fel is hagy az elmúlt évek gyakorlatával, vagyis az infláció feletti nyugdíjemeléssel, akkor is bent maradna a rendszerben az elmúlt évek gáláns emelésének hatása a következő 20-25 évben.

 

Forrás: Portfolio.hu

Csiki Gergely

Utoljára frissítve: 2016. április 26. kedd, 14:40

   Copyright © 2015 Csepel.hu | Impresszum | Adatvédelmi szabályzat | Csepel.hu webmail