Orbán Viktor: a polgári Magyarország építése zajlik

Kategória: Közélet 2016. február 28. vasárnap, 16:09

ovA polgári Magyarország, a nemzeti-keresztény korszak építése zajlik - mondta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap a Várkert Bazárban tizennyolcadik alkalommal tartott évértékelő beszédében.

Most lehet bátornak lenni

 

A szabadság és a nemzeti függetlenség megvan, úgy, mint ritkán az elmúlt 100 évben. Önkény nincs, vezetőinket magunk választjuk meg, az alkotmány megadja a kötelességeket és a jogokat, a vélemény és a szólás szabad. A kérdés azonban, hol tart Magyarország a történelmi időben? – tette fel a kérdést Orbán Viktor 18. évértékelő beszédében.

Túl vagyunk már a 21. század első egyhetedén, mégis sokszor a 20. században gondoljuk magunkat. 1990-től máig több idő telt el, mint amennyi a két világháború közötti távolság volt. Hosszabb, mint a Horthy-rendszer volt, és már csak 7 év, és elhagyjuk a Kádár-rendszert, ezért mondanunk kell valamit az eddig elmúlt időről – fogalmazott a kormányfő.

A polgári Magyarország, a nemzeti-keresztény korszak építése zajlik - mondta Orbán Viktor miniszterelnök.

Most lehet cselekedni, alkotni, most van értelme bátornak lenni, "kitartóan szedni a lábunkat", menni előre céltudatosan, önbizalommal - fogalmazott a kormányfő.

Mint mondta, most épül, épülhet az, amit polgári Magyarországnak, polgári berendezkedésnek, nemzeti-keresztény korszaknak, "magyar országnak" gondolunk.

Közölte: Magyarország 2014-ben lezárta a stabilizálás korszakát, új szakaszt nyitott, és "repülőrajtot" vett.

Nincsenek kiszámítható távolságok a polgárosodás útján. Tíz évet már megtettünk, de nem tudjuk, hogy az a teljes út hányada – vélte.

 

50 év alatt csodát tettünk a kiegyezés után

 

Ha nem félünk másfél századdal magunk mögé tekinteni: akkor kellett 50 esztendő, hogy a legnagyobb nemzetek közé kerüljünk. 50 év alatt csodát tettünk a kiegyezés után.

Minden bajunk mellett is erősek, műveltek, gazdagok voltunk. Ki tudja, mi lett volna, ha a bécsi udvar nem ránt be minket a háborúba? – tette fel a kérdést.

Eddig csak 26 évet tettünk meg – tette hozzá.

 

Sikerült pályát nyitni magunk előtt

A kommunizmus alatt törpejárásban közlekedtünk. Csak egy újabb kérdéssel járult hozzá ahhoz, hol is tartunk: ha 45 évig megyünk befelé az erdőbe, hány évig tart kifelé belőle?

A rendszerváltás után hirtelen még jobban lemaradtunk Európa nyugati felétől, még jobban, mint előtte. Pedig demokrácia és piacgazdaság lettünk. Valamennyi uniós ország megragadta a 2004-es EU-s csatlakozást, kivéve minket. Hogy lehettünk ilyen tökkelütöttek? – tette fel a kérdést.

Kilátástalanná és megroggyanttá vált minden. Aztán három év alatt stabilizáltuk a gazdaságot, csökkentettük a munkanélküliséget, hazaküldtük az IMF-et, lejárat előtt visszafizettük a kölcsönünket és idén visszafizetjük az EU pénzét is.
Visszaszereztük az esélyt egy újabb történelmi felzárkózáshoz – sorolta.

Ez nem egyszerű, nem könnyű és nem gyakori, az elmúlt 50 évben kevesebb mint 10 országnak sikerült beverekednie magát a legjobbak közé –  hangsúlyozta a miniszterelnök. Sikerült pályát nyitni magunk előtt, csökkent a személyi jövedelemadó, mérsékeltük a rezsiköltségeket, emelkedtek a bérek és több maradt a családoknál.
Erőn felül támogattuk a családokat

A sikerhez küzdelemre és együttműködésre lesz szükség a piac és az állam között az következő években is – húzta alá a kormányfő. Szűk látókörű és ostoba minden osztályharc, a leghatározottabban vissza kell verni az ilyen próbálkozásokat. Ehhez nagy, erős, stabil néppártra és néppárti kormányzásra lesz szükség.

Megvédtük a nyugdíjakat és nyugdíjasokat, erőn felül támogattuk a családokat, helyreállítottuk a közrendet, megmentettük az iskolákat és a kórházakat.

Orbán Viktor hangsúlyozta: hatalmas adósságot vett le a kormány az önkormányzatok nyakából. Ha elbírtunk ezzel, és az IMF-fel, akkor a Klik sem foghat ki rajtunk – tette hozzá.

Az egészségügyi alapellátásra 40 százalékkal többet adtunk 2010 óta, több mint 500 milliárdot fordítottunk kórházfejlesztésre, rövidítettük a várólistákat.

Budapesten baj van, ezért szükség van arra, hogy megépüljön egy nagy fővárosi kórház – szögezte le.

 

Minden évben mindenki léphet egyet előre


A miniszterelnök évértékelőjében hangsúlyozta: igazuk van a tanároknak és az egészségügyi dolgozóknak. Elismerjük a teljesítményüket, de amit az ország vállalni tud, azt megadja a kormány: minden évben mindenki léphet egyet előre. Ezt a gazdaság teljesítménye határozza meg – tette hozzá.

A magyar gazdaság még mindig nem elég versenyképes, ezért sok mindennek kell még történnie: adócsökkentés, kevesebb bürokrácia, digitalizáció, magasabb vállalati és üzleti kultúra. Lesz munka bőven a kormányzati ciklus végéig – jelentette ki a miniszterelnök.

 

Berlin, Moszkva, Ankara


Orbán Viktor beszédében hangsúlyozta: csak akkor lehetünk függetlenek és szabadok, ha mindhárom nagyhatalom egyszerre érdekelt ebben.

Ez nem jelenti azt, hogy mindig mindenben egyet kell értenünk velük, vagy egyszerre kell megegyeznünk velük. Vannak idők, amikor háborús szelek fújnak, és a „ki kivel van” egyszerűségére szűkül a politika.

A politika – különösen a nemzetközi – bonyolult. Kérdés, hogy hol tartunk a világpolitika térképén. Berlin, Moszkva és Ankara a mi három nagy tájolási helyünk.

 

Mi, magyarok a békében vagyunk érdekeltek

A magyar külpolitika vastörvénye, hogy mi, magyarok a békében vagyunk érdekeltek. Nem szabad engednünk, hogy belerángassanak minket különböző konfliktusokba. A nagyképű, fellengzésre épülő nyugati politika nem a miénk, nem az érdekünk, helyette béke, együttműködés, nekünk kedvező regionális egyensúly kell. Ezt most veszély fenyegeti – hívta fel a figyelmet a kormányfő.

Ideje elengedni az illúziókat, az ideológiákat


A veszély neve: népvándorlás. A 2015-ös év véget vetett azoknak az időknek, amikor Európa biztonságát készpénznek vettük. Egy évvel ezelőtt arra figyelmeztettünk, hogy újkori népvándorlás fenyeget – utalt a kormányfő a migránshelyzetre.

Ez már történelmi tény, senki sem vitatja, holott korábban kaptunk hideget-meleget – tette hozzá.

Mi, közép-európaiak úgy haladunk előre, hogy mindig figyelünk a veszélyre. Nyugaton az elmúlt 50-60 évben nem ilyen volt az élet: jómódú, biztonságos, nyájas álomvilág, ahol elmosódnak a határok. Összemosódik az, ami van, és az, aminek lennie kéne. Mintha kicsorbult volna a valóságérzet – mondta.

Mi úgy tudjuk, a valóság az, amely akkor sem tűnik el, amikor már nem hiszünk benne. Ezért sem tévesztjük össze a vágyálmainkkal. A következő időszak a népvándorlásról szól majd, amire nem voltunk felkészülve. Ideje elengedni az illúziókat, az ideológiákat.
A valóság az, hogy nyugaton már régóta épül a párhuzamos társadalmak világa – hívta fel a figyelmet beszédében a miniszterelnök.

Ha nem állunk a sarkunkra gyorsan, akkor Európa és a muszlim világ közti feszültség kezelhetetlenné válik a kontinens szívében. Még van rá idő, de a realitások talaján kell maradnunk.

A történelem ránk rúgta az ajtót, veszélyben a kultúránk, az életünk

 

A népvándorlások sohasem békés természetűek. Amikor nagy tömegek új hazát keresnek, akkor az óhatatlanul konfliktusokhoz vezet, mert a helyiek meg akarják védeni az életformájukat, életüket. Orbán Viktor hangsúlyozta: a történelem ránk rúgta az ajtót, veszélyben a kultúránk, az életünk.

Beszédében kiemelte, hogy nem a migránsokra kell haragudni, ők is áldozatok.

A baj az, hogy nem azt tesszük, mi európaiak, ami az érdekünk lenne. A népvándorlást meg lehet fékezni – mondta. Európa egy félmilliárdos közösség, többen vagyunk, mint az oroszok és az amerikaiak együttvéve, a lehetőségeink adottak ehhez. Brüsszel nem képes megfékezni az áradatot, és még a szándék sincs meg benne – emelte ki.

Nincs a szívünk helyén kő – de az agyunk helyén sincs

Volna mit megvédeni: Európa keresztény, független, szabad országokból áll. Azért, mert létezik egy önálló európai civilizáció, nem azt jelenti, hogy jobb, mint a muzulmán, csak más – különbséget lehet tenni. Azt halljuk az európai vezetőktől, hogy segítenünk kell, legyünk szolidárisok. Ez természetesen, nincs a szívünk helyén kő – de az agyunk helyén sincs – tette hozzá Orbán Viktor.

A miniszterelnök felhívta a figyelmet: ha itt segítünk, ide jönnek, ha ott, akkor ott maradnak. Ennek belátása helyett Brüsszelből biztatni kezdték a szegényeket, hogy jöjjenek Európába. Brüsszelben és néhány európai fővárosban a politikai és szellemi elit világpolgár, szemben a nép nemzeti érzelmével. Sokan ezért szóba sem állnak a saját népükkel – mondta.

Ez azt jelenti, hogy az igazi baj nem Európán kívül, hanem belül van. Így jött létre a világtörténelem legbizarrabb koalíciója: az embercsempészek, a jogvédők és európai csúcspolitikusok között arra, hogy ideszállítsanak több millió migránst – emelte ki a kormányfő.

Ez őrültség

Olyan országokból engedünk be ellenőrizetlenül embereket, amelyekkel háborúban állunk. Nem tudjuk, ki terrorista, vagy valóban rászoruló. Ez őrültség, nincs rá jobb szó – közölte a miniszterelnök.

A brüsszeli tehetetlenség egyre nagyobb problémát okoz. A görögök délről tolják, északról a német szirénhangok csábítják a migránsokat. A balkáni országok védik Európát, de ez kevés, meg kell erősíteni a védekezést. Eddig mindez mintegy 85 milliárd forintba került, és csak magunkra számíthatunk.

A miniszterelnök tavalyi értékelőjében arról beszélt, hogy a következő éveknek a minden nap keményen dolgozó emberekről kell szólniuk. A kormányfő előadásában kiállt a polgári Magyarország eszménye mellett.
Az ország eredményt, stabilan megvédett határvonalat vár. Ha szükséges, Szlovéniától Ukrajnáig teljes hosszban meg fogjuk védeni – tette hozz, majd kiemelte: Megmutatjuk mindenkinek, hogy Magyarország szuverén ország, csak úgy lehet a területére lépni, ha betartják a törvényeinket.

 

Brüsszelt meg kell állítanunk

 

Brüsszelt meg kell állítanunk, a kötelező betelepítési kvótát vissza kell vernünk – emelte ki évértékelő beszédének második felében Orbáb Viktor. 120 ezer emberről már döntöttek, harcolunk a bíróságon ennek megsemmisítéséért – húzta alá.

Minden bevándorlóra és tagországra állandó és folyamatos szétosztási kötelezettséget akarnak. A miniszterelnök szerint az EU két táborra oszlik: unionistákra és szuverenistákra. Előbbiek az Európai Egyesült Államokat, utóbbiak erős nemzeti államokat akarnak. Nem hagyhatjuk, hogy Brüsszel a törvények fölé helyezze magát – hangsúlyozta –, mi minden törvényt és egyezményt betartottunk. Nem fogunk bűnözést, homfóbiát és antiszemitizmust importálni Magyarországra – mondta. Itt nem lesznek törvénytelen negyedek, felgyújtott táborok, és asszonyainkra, lányainkra vadászók. Nem adjuk fel azon jogunkat, hogy eldönthessünk: kivel szeretnénk együtt élni és kivel nem – emelte ki Orbán Viktor.

Büntetni akarnak minket

 

A Magyarországgal szembeni hang nyers, durva és agresszív, ráadásul az uniós források megvonásával is büntetni akarnak minket . Magyarország 45 évnyi kommunizmus után kivérezve, legyengülve megnyitotta kapuját a nyugati cégek előtt. Amennyit kaptunk, azok ugyanannyit ki is vittek. Kvittek vagyunk – szögezte le a miniszterelnök.

Brüsszel ellenében a népakaratra kell támaszkodnunk, nyissunk teret az emberek hangjának – szólított fel a kormányfő. Nem hozhatunk az emberek akarata ellenére az életüket súlyosan megváltoztató döntéseket. Ezért írtuk ki a népszavazást. Nem a már elfogadott, bíróságon megtámadott kvóta, hanem a folyamatos, állandó kvóta ellen kell véleményt mondanunk 0 fogalmazott.

Európában sokféle nézet van, de egyikünk sem akarja, hogy a mi Európánk térdet hajtson egy más erkölcsöket és szokásokat harciasan követelő, vízözönszerűen közeledők előtt. Ezt nem hagyjuk. Hajrá Európa, hajrá magyarok! – zárta 18. évértékelő beszédét Orbán Viktor miniszterelnök.

Híradó.hu

Utoljára frissítve: 2016. február 28. vasárnap, 16:34

   Copyright © 2015 Csepel.hu | Impresszum | Adatvédelmi szabályzat | Csepel.hu webmail