Gyász: elhunyt a kenuslegenda, Wichmann Tamás

Kategória: Közélet 2020. február 13. csütörtök, 08:12

WichmannTUM 960pxHosszan tartó súlyos betegség után, egy héttel 72. születésnapját követően, február 12-én 21.33 órakor elhunyt Wichmann Tamás kilencszeres világ- és háromszoros Európa-bajnok, kétszeres olimpiai ezüstérmes és egyszeres bronzérmes kenus – erősítette meg a Nemzeti Sport megkeresésére Wichmann Balázs, a kenuslegenda fia.

Wichmann Tamás először 2019 szeptemberében nyilatkozott arról, hogy már két éve rákkal harcol. Azóta többször is megrázó vallomást tett súlyos betegségéről. Január közepén a Blikknek azt mondta, gyógyulásának esélye nulla. A hónap végén a Nemzeti Sportnak is nyilatkozott, akkor azt kívánta magának, hogy láthassa a tokiói olimpiai döntőket.

A január 16-i Év Sportolója Gálán megkapta a Magyar Sportújságírók Szövetsége (MSÚSZ) és a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) Életműdíját.

A magyar sporttörténet egyik legnagyobb alakját családja, három fia és unokahúga körében érte a halál a Szent László Kórházban.

„A legalattomosabb kór vitte el, de küzdött az utolsó pillanatig – mondta megrendülten fia, Wichmann Balázs a Nemzeti Sportnak. – A Szent László Kórházban ápolták gyakorlatilag december 27. óta, innen vittem fellépésekre, a meghívásoknak eleget téve, de az utóbbi egy hétben rohamosan romlott az állapota. Nagyon sokat szenvedett. Az utóbbi három napban pedig teljesen leépült fizikailag, mentálisan, csak a szíve vitte előre, meg a makacssága – ahogy a sportpályafutása során mindig is. Két napja virrasztottunk az ágya mellett, de szerda késő este fél tíz után örökre lezárta a szemét.”

Wichmann Tamás 1948. február 4-én született Budapesten. Hatéves volt, amikor elütötte egy rendőrautó, a súlyos baleset után napokig kómában feküdt, egy évig járógépet kellett használnia. Felépülése után sportolni kezdett, először ökölvívó edzésekre járt, de a szakosztály megszűnése után a kenut választotta. Mint később mondta, súlyos csípősérülése miatt alkalmasabb lett volna számára a kajak, de abban az időben a drága fából és kézi munkával készült hajókból kevés volt, míg a tízes kenuba simán belefért, sorsa ezzel el is dőlt. 1962-től 1966-ig az MHS, 1966-tól 1971-ig az Egyetértés, 1971-től 1975-ig a VM Egyetértés, majd 1975 és 1983 között az MTK-VM sportolója volt.

1966-ban Berlinben már második lett a felnőtt világbajnokságon C-1 1000 méteren. Első Európa-bajnokságát 1967-ben Duisburgban nyerte Petrikovics Gyulával C-2 1000 méteren, a másodikat és a harmadikat 1969-ben Moszkvában kenu egyesben 1000 és 10 000 méteren. 1970-től állandó résztvevője volt a világbajnokságoknak, első győzelmét is ebben az évben aratta Koppenhágában 10 000 méteren. 1971-ben két vb-aranyat nyert, egyesben 10 000, párosban – Petrikoviccsal – 1000 méteren. 1974-ben, Mexikóvárosban újból 10 000 méteren diadalmaskodott, s ezt megismételte 1977-ben Szófiában is. 1979-ben megvalósította régi álmát: rövid és hosszú távon is győzelmet aratott. 1981-ben Nottinghamben, 1982-ben Belgrádban egyaránt kenu egyesben 10 000 méteren nyert, s ezzel világbajnoki elsőségeinek számát kilencre növelte.

Sportpályafutását 1983-ban az MTK-VM színeiben fejezte be. Visszavonulása után az MTK örökös tiszteletbeli tagjává választotta, aranygyűrűvel tüntette ki, a klub kajak-kenu szakosztályában különböző sportvezetői funkciókat töltött be.

1979-ben az év sportolójának választották. Részt vett a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat munkájában. 1998-ban kézlenyomata felkerült a Csillagok Falára. 2008-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, 2010-ben MOB-díjjal, 2013-ban Pro Urbe Erzsébetváros díjjal, 2017-ben Prima Díjjal tüntették ki.

A zenéhez is értett, énekelt és gitározott, a 2012-es londoni olimpiára készült Olympia mítosza című CD-n több olimpiai bajnokkal együtt énekelt, rappelt. 1985-ben Popej szerepét játszotta Bujtor István Az elvarázsolt dollár című filmjében. 2009-ben ezüstérmet nyert a magyar sárkányhajó válogatottal a dél-koreai Ulszanban a csapat-világbajnokság 200 méteres futamán, s így 61 évesen ismét vb-dobogóra állhatott.

Mielőtt versenyző lett, szakácsnak tanult. Mikor kiderült, hogy az 1984-es Los Angeles-i nyári olimpián a szocialista országok bojkottja miatt nem szerepelhet, elkezdte felépíteni a saját vállalkozását. 1987-ben megnyitotta Budapest első „alternatív” kocsmáját, amelyben tudását hasznosította. A kocsmát eredetileg Szent Jupátról, a kenusok „védőszentjéről” nevezte el, de később már csak Wichmann-kocsma volt a neve. A létesítmény 2018-ban, több mint három évtized után zárt be.

Amikor 2013-ban, 65. születésnapja alkalmából interjút adott az MTI-nek, a kezdetekről azt mondta, hogy mindig vonzotta a messzeség, a távolság, és Vízöntő jegyűként a víz is alapeleme volt, úgyhogy lassacskán el sem tudta képzelni az életét a kenuzás nélkül. A kajak-kenuról és a pályafutásáról pedig a következőképpen nyilatkozott:

„Az eredményeimmel talán egy kicsit utat mutattam az embereknek, hogy alulról indulva is el lehet érni a csúcsra. Hogy lehetetlen helyzetből is lehet valami nagyon alkotni. Talán többeknek erőt adtam azzal, amit elértem. A sportágunk nagyon népszerű volt akkoriban, szerencsére ez azóta is így van.”

Wichmann Tamásnak – akinek életéről, karrierjéről a Magyar Lapát címmel portréfilm is készült – népes családja, hat gyermeke és számos unokája van.

Forrás: nemzetisport.hu

Utoljára frissítve: 2020. február 13. csütörtök, 08:35

   Copyright © 2015 Csepel.hu | Impresszum | Adatvédelmi szabályzat | Csepel.hu webmail