Kun Tamás elítéltet egy erődben őrzik

Kategória: Közélet hétfő, 14 január 2019 08:20

kereszt felulnezetInformációink szerint Kun Tamás elítélt már nem a sátoraljaújhelyi fegyházban, hanem a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet fegyházában tölti tényleges életfogytiglani büntetését. Tíz évvel ezelőtt, 2009. január 7-én történt a csepeli kettős gyilkosság, amelynek két elkövetőjét életfogytiglani elzárásra ítélte a Fővárosi Ítélőtábla 2013-ban. Kun Tamást tényleges életfogytiglani fegyházbüntetésre, Deme Gábort szintén életfogytiglani fegyházra ítélte úgy, hogy 36 év múlva feltételesen szabadlábra helyezhető. Úgy tudjuk, Deme Gábort továbbra is a szegedi fegyházban őrzik.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) kommunikációs főosztálya arról tájékoztatott, hogy jelenleg 57 jogerős tényleges életfogytiglanra ítélt fogvatartott van az ország börtöneiben. Konkrét személyről nem közölhetnek információkat, általánosságban azonban elmondható: az életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt rabok az úgynevezett HSR (hosszúidejű speciális rezsim) körleten vannak elhelyezve egy- vagy kétszemélyes zárkában. Általában zárkán végezhető munkával foglalják el magukat: kartondossziékat készítenek, dobozokat hajtogatnak, zacskókat ragasztanak. Egy élete végéig raboskodó elítélt egyedi utasítással rendelkezik, amelyben életrendjének szigorú szabályait határozzák meg. Ez vonatkozik a szabadlevegőn tartózkodás rendjére, foglalkoztatásukra és a vallásgyakorlással összefüggő szabályokra is. Sajtóterméket olvashatnak, igénybe vehetik az intézeti könyvtárat, nézhetnek televíziót, internetezni azonban nem lehet. Látogatót havonta egyszer, két óra időtartamban fogadhatnak. A látogatásra négy fő érkezhet, mindazok, akiket kapcsolattartóként regisztráltatott az elítélt.

A tiszalöki fegyházat 2008-ban építették, az első időkben negyven rabot fogadtak. Mára a befogadóképessége hétszázra emelkedett. Építészeti sajátosságaira és korszerű technikai fejlettségére utalva nevezik „Erődnek”. Megszökni lehetetlen onnan, ismereteink szerint még csak kísérlet sem történt erre. A fogvatartottak többnyire egyszerű munkákat végeznek: többek között az elektronikai hulladékválogatás, ruhajavítás, karbantartás a feladatuk. A fizetésük minimális.

A szegedi fegyházat, közismert nevén a Csillagbörtönt 1885-ben építették fel, befogadóképessége 1213 fő. Nevét az építő kubikusok adták, mert a börtön alaprajzának elhelyezése csillag formájú. A csillag alaprajzot biztonsági megfontolásból választották, mert innen jól áttekinthetőek a fogva tartás helyszínei. Egy időben itt raboskodott Szálasi Ferenc nyilaskeresztes és Rákosi Mátyás kommunista pártvezér. Hosszú ideig itt őrizték Magda Marinkót, aki a kilencvenes években mások mellett egy szegedi cukrászcsaládot is megölt. Később a tiszalöki fegyházba szállították át, ahol Kun Tamás is raboskodik.    

Egy korábbi leírás szerint a HSR-körlet a Csillagbörtön tetején található, ahonnan a rabok nem látnak rá a városra, csak az eget nézhetik. A zárkák körülbelül 9 négyzetméteresek, a zuhanyzó 11 négyzetméteres. Egy átlagos munkanapon reggel negyed hatkor van ébresztő, ezt követi a tisztálkodás és a zárka rendbe tétele. Hat órakor létszámellenőrzést tartanak. Ezután egyszerre legfeljebb két elítélt a szabad levegőn tartózkodhat, ami a körleten belül kialakított, ráccsal zárt, bekamerázott sétaudvaron történik. A napirend részét képezi a terápiás foglalkozás, oktatás, a zárkában végzett munka és szabadidős tevékenység. A vacsorát létszámellenőrzés követi, este 8-kor van takarodó. Az elítéltek virágokat gondozhatnak és tengerimalacot nevelhetnek a zárkájukban, hogy értelmesen üssék el az időt. Az ilyen kedvezmény megvonása erős fegyelmező eszköz.

Egy életfogytiglani büntetésre elítélt rab korábban ezt nyilatkozta egy lapnak a Csillagbörtönről: „Promóciós anyagokat, dobozokat készítünk a zárkában. Általában napi négy órát melózok, de ha szükség van arra, hogy egy megrendelés időre elkészüljön, többet. Pedig csak nevetséges összeget lehet keresni. Én például legutóbb egy hónapi munkámért 3100 forintot kaptam. A legfőbb kívánságom a szabadság lenne. Barátság itt nem létezik. A Csillag nem az a hely, ahol igaz barátságok szövődhetnek.”

A Börtönügyi Szemle egyik számában jelent meg az Idő rabságában című tanulmány, amelyben ezt írták a szerzők: a tényleges életfogytiglani fegyházra ítéltek felét hozzátartozóik egyáltalán nem látogatják, így a külvilággal való kapcsolattartásuk teljesen megszűnt. Az életük végéig tartó bezártságot többen nem bírják elviselni. 2006-ban két elítélt megpróbált a zárkájából megszökni: ki akarták feszíteni az ablakot, de nem jártak sikerrel. A nyílászárókat azóta riasztóval is felszerelték. Néhányan öngyilkosságot kísérelnek meg. 2016-ban ketten haltak meg öngyilkosság következtében.

A BvOP a nyilvánosság számára nem ad külön tájékoztatást arról, ha valamelyik tényleges életfogytiglani elítélt természetes halállal meghal.

Cs. A.

 

   Copyright © 2015 Csepel.hu | Impresszum | Adatvédelmi szabályzat | Csepel.hu webmail