Arany-balladák a Királyerdei Művelődési Házban

Kategória: Közélet 2017. november 27., hétfő 14:37

TBE 4341„Jézusa kezében kész a kegyelem” címmel válogatott Arany János balladákat hallgathatott meg a közönség Lázár Csaba színművész előadásában november 25-én a Királyerdei Művelődési Házban. Az irodalmi összeállításban olyan ismert Arany-művek hangzottak el, mint a Szent László, a Pázmán lovag, a Szondi két apródja, A walesi bárdok vagy a Híd-avatás.

Történelmi balladák a repertoárban

Az előadás az Arany János-emlékév EMMI által támogatott programjaihoz kapcsolódik. A közel egyórás irodalmi estet a páratlan szépségű balladák mellett Laczó Zoltán Vince gitárművész zenei átkötései és Zichy Mihály vetített Arany-ballada illusztrációi teszik még különlegesebbé. Az előadás egyúttal izgalmas történelmi időutazásként is szolgál, hisz a műveken keresztül Nagy Lajos király XIV. századi erős és hatalmas Magyarországából indulva egészen a XIX. század utolsó harmadába, a rohamosan átalakuló polgári társadalomba jutunk.

Lázár Csaba színművész az előadás előtt lapunknak elmondta, egész pályáját meghatározták Arany János művei. A balladák iránti szeretete és tisztelete egészen a gimnáziumi évekig nyúlik vissza. „1988-ban beneveztem az országos Arany János Balladamondó versenyre, és meg is nyertem. Igazából innen datálódik az Arany-balladák iránti szerelem. Később is mindig szívesen és nagy örömmel mondtam balladákat. 2000-ben a Soproni Petőfi Színházban hoztam létre az első Arany-ballada estemet, amit a Kamara Színházban be is mutattunk. Kisebb változtatásokkal ez az Arany-ballada est 17 éve járja az országot” - hangsúlyozta a művész. Majd kiemelte repertoárjában a Híd-avatás kivételével főként történelmi témájú művek szerepelnek. „Előadói szempontból fontos, hogy ezek a virtuóz, zseniálisan megírt balladák ma is aktuálisak, érdekesek legyenek, de épp oly fontos az is, hogy jól előadható és tolmácsolható műveket válogassak össze. Így nem véletlenül esett a választás például a Szent Lászlóra, a Szondi két apródjára, vagy Arany egyik kései balladájára, a Híd-avatásra. Ez utóbbi egy virtuóz mű, haláltánc, melyben a kiábrándult nagyvárosi emberek élete, karaktere jelenik meg egy-egy mondatba sűrítve.”

Ám az előadás fontos pillére A walesi bárdok is. Ahogy Lázár Csaba színművész fogalmaz ez a mű az elmúlt 30 évben végig kísérte az életét. Ez a ballada több szempontból is fontos számára, hiszen ezzel nyerte meg a balladamondó versenyt, másrészt pedig, ahogy mondja fantasztikus esszenciája, lenyomata a kornak.

 

Arany művei nem mennek ki a divatból

Az előadás fogadtatásáról szót ejtve a művész elmondta, 17 év alatt sokféle közönség előtt lépett fel, gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt játszott, számos hazai és külföldi színpadon megfordult. „A közelmúltban 300 diák előtt léptem fel az Arany-esttel. Megrendítő élmény volt, amikor a nézőtéren ülő több száz gyerek feszülten hallgatta a balladákat. Úgy gondolom Arany János fantasztikus nyelvi gazdagsága, humora, emberismerete nem tud kimenni a divatból. Minden embernek, akinek fontos az anyanyelv ismerte és szeretete nélkülözhetetlen Arany irodalmának megismerése. Ha az előadásokat pedagógusi munka is támogatja, a gyerekek a tanórákon is foglalkoznak Arany költészetével, tudják, mit fognak hallani, akkor ez mindenképpen egy fontos missziós feladat is.”

 

Nyelvi gazdaság, példamutatás

A Idén ünnepeljük Arany János születésének 200. évfordulóját. Az Arany emlékév kapcsán felmerül a kérdés, mit adhatnak ezek a balladák a mai kor emberének. E témát érintve Lázár Csaba színművész kiemelte: „Nem csupán a nyelvi gazdagság fontos Arany költészetében, hanem az a fajta nemzeti érzés, öntudat is, amelyet a balladái tükröznek. „A mai korban meglehetősen vitatottá vált a nemzeti irodalom létének szükségessége, de a nemzet fogalma is megkérdőjelezendő manapság” – emeli ki a művész. Majd hozzáteszi: „A történelmi személyekre íródott Arany-balladák példát mutatnak helytállásból, érték átmentésből és megőrzésből. Ezeket időről-időre érdemes lenne újra gondolniuk fiataloknak és felnőtteknek egyaránt”.

Utoljára frissítve: 2017. november 27., hétfő 15:05

   Copyright © 2015 Csepel.hu | Impresszum | Adatvédelmi szabályzat | Csepel.hu webmail