Szent Iván napi tűzugrás Csepelen

Kategória: Események kedd, 18 június 2019 09:30

GMA 1088Szent Iván-éj közeledtével Csepelen tizenötödik alkalommal ünnepelték a nyári napfordulót. A hagyományápolás jegyében a tűzugrást a Szent Imre téren rendezték, ahol felléptek a csepeli néptáncosok, Nagy Imre Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, a Csepel Táncegyüttes, a Csepeli Kistáncos Alapítvány Csepp-Csepel és Kis-Csepel csoportja, a Csepeli Öreg Táncegyüttes tagjai. A zenéről a Botosánka Együttes gondoskodott.

A megrakott máglyát rituálisan korsóból vízzel meghintették, a lányok zöld ágakkal a kezükben körbetáncolták, majd a fiúk fáklyával meggyújtották a tüzet.
Ezután Morovik Attila alpolgármester köszöntötte a résztvevőket. Beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy határon innen és túl megannyi településen égnek majd ezekben a napokban a szentiváni tüzek. Magyarországon, Erdélyben, a Vajdaságban, Kárpátalján és a Felvidéken, ugyanúgy szólal meg az ének és indul el a tánc – hangsúlyozta. Az alpolgármester hozzátette: „A Kárpát-medencei tűzugrás célja, hogy a szétszabdalt, értékválsággal küszködő világunkban megmutassa a hagyomány, a népi kultúra összetartó és közösségteremtő erejét. Azt, hogy a közös ének, a közös tánc, az összekapaszkodó körök át tudják törni az elidegenedés falát. Azt, hogy az együvé tartozás érzése le tudja győzni a távolságot, át tudja lépni a határokat, és távoli vidékeket képes összekötni.”

A köszöntés után a néptáncosok a Botosánka Együttes kíséretével moldvai csángó dallamokra ropták a táncot, majd párosával rugaszkodtak neki a tűz átugrásának. A táncba természetesen a nézők is bekapcsolódhattak, szülők, nagyszülők és gyerekek bővítették a kört.
A Szent Iván napi tűzugrás gyökerei a korai kereszténység idejéig nyúlnak vissza, de egyes elemei a magyarság ázsiai tartózkodásáig visszavezethetők. A középkori Európában, a nyári napforduló éjszakáján mindenhol felgyulladtak a sötétséget elűző tüzek, megszólalt a szentiváni ének.
A hagyományok szerint a Szent Iván napi szertartásos tűzugrásnak egészség- és szerelemvarázsló célja volt. A tűzgyújtáshoz különböző hiedelmek fűződtek. Az ekkor gyújtott tűzről azt tartották, hogy megvéd a köd, a jégeső és a dögvész ellen és elősegíti a jó termést.
AZS

 

   Copyright © 2015 Csepel.hu | Impresszum | Adatvédelmi szabályzat | Csepel.hu webmail