A csepeli önkormányzat közreműködésével helyreállították az augusztusban megrongált stációkat a Tamariska-dombon. A három csepeli római katolikus plébánia 600 ezer forintot gyűjtött össze, hogy rendbe tegyék a tönkretett négy stációt. A rendőrség továbbra is keresi a rongálókat, akik feltehetően magukról megfeledkezett fiatalok voltak.

A csepeli keresztút stációit magánszemélyek felajánlásaiból állították, ezért is különösen fájó a vandalizmus. Nem ez volt az első alkalom, hogy ismeretlenek megrongálták a stációkat. Két évvel ezelőtt éppen Pünkösdkor történt rongálás, korábban pedig a dombot körülvevő kerítés egy részét döntötték le.

Kispál György atya lapunknak elmondta, hogy elszomorítja, ami történt. A vandalizmus ellen egyrészt úgy lehet védekezni, hogy több térfigyelő kamerát helyeznek el a környéken. Másrészt minden családot, közösséget, csoportot arra buzdít, hogy lehetőleg minden nap menjen el valaki a Tamariska-dombra, ami egyfajta szelíd tüntetésnek fogható fel. Most is sokan járnak arra, de legyenek még többen. A cserkészeket úgy osztották be karácsonyig, hogy minél sűrűbben forduljanak meg a keresztúton, és vigyázzák a rendet.

cs.

Tarlós István városvezetői megbízatásának kezdete három évtizedre nyúlik vissza, amikor is a rendszerváltás utáni első önkormányzati választásokon Óbuda-Békásmegyer közügyeinek elsőszámú alakítójává vált. Eredményes, lelkiismeretes, a lokális érdekeket mindenkor előtérbe helyező polgármesteri munkásságának köszönhetően 1994-ben, 1998-ban és 2002-ben is nagy fölénnyel választották újra a kerület lakosai. Az irányítása alatt 1990 óta elvégzett munka teljes mértékben igazolást nyert, hiszen négy cikluson keresztül, 16 évig irányította a III. kerületet. 2006 és 2010 között a Fővárosi Közgyűlés meghatározó tagjaként tevékenykedett.

2010-ben elsöprő többséggel választották meg Budapest főpolgármesterévé. Két cikluson át tartó vezetése alatt Budapest nem csupán a budapestiek otthona volt, hanem valóban a nemzet fővárosává válhatott és a város történetének egyik legsikeresebb korszakát élhette meg. A fővárosi érdekek mindenkori érvényesítése iránt elkötelezett városvezető a kormánnyal való erős szimbiózissal élve Budapest fejlesztésén és élhető nagyvárossá történő alakításán fáradozott. Vezetése alatt Budapest több elismerést is kapott, mint például a legélhetőbb kelet-európai város, vagy 2019-ben Európa legjobb úticélja.

Tarlós István főpolgármesteri munkássága során mindvégig szívén viselte Csepel és a csepeliek ügyét: neki köszönhetően a főváros költségvetésében mindig jutott hely a csepeli fejlesztéseknek és beruházásoknak.

Csepel infrastruktúrájának eddigi legnagyobb volumenű beruházására a támogatásával kerülhetett sor: a Fővárosi Önkormányzat kiemelt projektjeként épülhetett meg a Csepeli Gerincút I. szakasza. Továbbá olyan régóta várt nagyszabású csatornafejlesztés valósult meg a kerületben Tarlós István hathatós közbenjárásával, melynek eredményeként Csepelen 54 kilométer szennyvízcsatorna-hálózat épült meg.

A közterületek komplex megújítására és közösségi célú városrehabilitációs programok megvalósítására Csepelnek megítélt támogatásból épülhetett meg a Szent Imre téri pavilonsor, újulhatott meg a Polgármesteri Hivatal homlokzata, korszerűsíthettük a Sport-, Szabadidő- és Rendezvényközpont épületeit, fejleszthettük a Kolonics György sétány közvilágítását és a Daru-dombot, újítottuk meg és hoztuk létre a Brenner János teret. A TÉR-KÖZ pályázaton elnyert pályázati összegből megkezdődhetett a Napközis Tábor régóta várt komplex megújítása is és 2019-ben került sor a fővárosi támogatásból teljeskörűen felújított Rákóczi Kert – Családok Parkja átadására is. Ez Csepel legkedveltebb szabadidős helyszíne, amire budapesti, sőt, országos szintén lehetünk büszkék. Tarlós István főpolgármester támogatásának köszönhetően Csepelen valósulhatott meg az országos szinten is egyedülálló integrált tornapark és játszótér a Simon Bolivár sétányon.

Tarlós István nem csupán felismerte, hogy Csepel, Budapest eddig alig felfedezett aranytartaléka, hanem a kiváló adottságokkal rendelkező kerületet bekapcsolta Budapest vérkeringésébe és nagy mértékben hozzájárult a kerület arculatának megújításához.

A köz szolgálatában polgármesterként eltöltött közel 30 éve alatt számtalan alkalommal bizonyította, hogy a saját közösségéért, legyen szó Óbudáról vagy a nemzet fővárosáról, a szó eredeti és legnemesebb értelmében politizál. Kiváló integráló személyiség, hiszen felismerte, hogy az önkormányzati ügyek döntő többsége nem pártpolitikai ügy. Hivatása során mindig a közösség számára legjobb megoldásokat keresi, legyen szó stabil, kiszámítható és fenntartható működésről, városfejlesztésről vagy közösségteremtésről.

Hantos Jenő eredetileg francia tanárnak készült, de lelkészi pályára kapott életre szóló elhívatást. A Kálvin téren volt segédlelkész 7 évig, majd 1987-től kezdve negyed évszázadon keresztül Csepelen folytatta lelkipásztori tevékenységét. Ideérkezésekor a Budapest-Csepel-Központ Református Egyházközség gyülekezet többségét az idős nemzedék alkotta, de lelkipásztori szolgálatának köszönhetően a tendencia megfordult, és egyre több házasságkötésnek és gyermekszületésnek örülhetett a református közösség. Megindultak a gyermek-bibliaórák, a hitoktatás, a konfirmáció, s lassan egy egész nemzedék növekedett lélekben. Lelkészi szolgálata idején került sor a templom és a gyülekezeti ház fejlesztésére, valamint orgonát építettek, és a nagyothallók számára készülékeket szereltek fel a templomban. Határon túli református gyülekezetekkel is baráti kapcsolatokat épített ki: Fülek, Eszeny és Vámosgálfalva református közösségeit támogatták.

Elévülhetetlen érdemei közé tartozik a Csepeli Lelkészi Kör létrehozása, amelynek köszönhetően 1990-ben a kerületben működő különböző felekezetek az összetartozás és a közös szolgálat útjára léptek. Az évenkénti, januári ökumenikus imahét találkozóiból hozta létre a Kört, és vezette azt lelkésztársai elismerése, megbecsülése és szeretete mellett körültekintően és bölcsen húsz éven keresztül nyugdíjazásáig.

Lelkipásztorként nem csupán a gyülekezetéért kívánt tevékenykedni, hanem a tágabb közösségért, a csepeli lakosokért. Zászlóhordozója volt olyan szimbolikus jelentőségű ügynek, mint a Tanácsház utca átnevezése Károli Gáspár utcává, melyre 2011-ben került sor.

Türelemmel, megértéssel, odaadással és önzetlenséggel vezette negyed évszázadon keresztül a rá bízott közösséget, saját szavaival fogalmazva: „…Így épült lelki-házunk „kis- és nagy építőkövekből”, gyermekekből és felnőttekből…”

Június elején nyitották meg kapuikat a kerületi óvodák. A vészhelyzet bár megszűnt, továbbra is szigorú higiéniai szabályok mellett működnek az intézmények. Az újraindult óvodai életről, az idén szeptembertől bővülő gyógypedagógiai szolgáltatásokról és a 2021-ben induló óvodai- bölcsődei csoportokról is kérdeztük Hirholczné Faragó Tündét, a Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda (CSEO) intézményvezetőjét.

Csepelen egyetlen hátrányos helyzetű gyereknek sem kérték a szülei a nyári szünet idejére felkínált ingyenes étkeztetést - értesült a Csepel.hu. Az ingyenes étkeztetést még az Orbán-kormány vezette be, és terjesztette ki a szünidőkre is.

„A magyarság a történelem folyamán öt krisztusi sebet kapott: Muhi, Mohács, Kismajtény, Világos és Trianon” – írja Móricz egy 1926-ban megjelent cikké-ben. Mindközül a legfájóbb az utolsó, amire épp száz évvel ezelőtt került sor: a trianoni békediktátum legtöbbünknek máig be nem gyógyuló seb. A társadalom hosszú ideig nem is kapott semmilyen segítséget, hogy a traumát feldolgozhassa.

Támogatva az egészségügyben dolgozók megfeszített munkáját, a Horizont Global Kft. több mint 5000 flakon félliteres ásványvizet ajánlott fel a Tóth Ilona szakrendelő számára.

Budapest Főváros Településszerkezeti Tervének (Tszt 2017) és Budapest Főváros Rendezési Szabályzatának (Frsz) felülvizsgálata

A Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt. Zöldterület-fenntartási Osztályának munkatársai a kihirdetett egészségügyi vészhelyzetben is megkezdték a közterületeken a fűnyírást, amit kilenc nagyteljesítményű fűnyíró traktorral és több damilos fűkaszával végeznek.

A Csepeli Zöld Sziget Program keretében, 2020-ban is meghirdettük a Virágos Csepelért akciónkat. A kerületi családi és társasházak számára egynyári virágpalántákat ajánlunk fel ingyenesen azért, hogy azt lakóházaik környezetében, közterületen elültethessék. Ezzel is segíteni szeretnénk, hogy a csepeli lakosokkal összefogva, környezetünkre még jobban odafigyelve, természetesebbé és színesebbé tegyünk közös otthonunkat, Csepelt -tájékoztatta portálunkat az önkormányzat cége, a Csepeli Városgazda Nonprofit Zrt.