Mansfeld Péter pere és kivégzése a Kádár-korszak cinikus brutalitását, kegyetlenségét mutatta meg. A gépezet, amely egy ilyen fiatal fiú halálát okozta, 1945-től kezdődően folyamatosan épült ki. Azok az emberek pedig, akik részt vettek ebben, 1990-ig a rendszer előnyeit élvezték. Mansfeld Péter kivégzésével a fiataloknak üzentek, hogy bárkit fel lehet akasztani.

Életének 95. évében elhunyt a korábbi háromszoros magyar csapatbajnok, több olimpiai aranyérmest is trenírozó mesteredző, Benedek Ferenc. A szakember 2003-ban a kiemelkedő edzői tevékenységért járó Bay Béla-díjat is elnyerte.

Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy 2020. április 1-jével megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok.
A közigazgatási perekben 2020. április 1. napjától nyolc törvényszék (Fővárosi Törvényszék, Budapest Környéki Törvényszék, Debreceni Törvényszék, Győri Törvényszék, Miskolci Törvényszék, Pécsi Törvényszék, Szegedi Törvényszék és a Veszprémi Törvényszék) fog eljárni, melyek regionális illetékességgel rendelkeznek (ld. az illetékességi térkép).

A bírósági tárgyalótermek távmeghallgatásra alkalmas összekötése folyamatos, már 184 ponton biztosított, ezek között a közigazgatási perben eljáró törvényszékeken a közigazgatási perben tartott tárgyaláson megjelenés – a regionalitás ellenére – nagyobb idő- és költségigénnyel nem jár, ha a felek a távmeghallgatási rendszer használatát igénylik.

A Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességébe tartoznak azok az ügyek, amelyek korábban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagos illetékességébe tartoztak, így pl. a vízum és hontalansági ügyek. A Fővárosi Törvényszéknek a kizárólagos illetékességébe tartozó, a központi államigazgatási szervekről szóló törvény szerinti önálló szabályozó szerv, autonóm államigazgatási szerv és kormányzati főhivatal, a vasúti igazgatási szerv és a légiközlekedési hatóság, az egyes köztestületek (kamarai) felügyeleti és belső ügyeivel összefüggő, továbbá a minősített adatok megismerésével és Magyar Nemzeti Bank közigazgatási tevékenységével kapcsolatos perekben a jogi képviselet kötelező marad.

A Kúria a közigazgatási perekben a törvényszék által hozott fellebbezhető végzések és egyes ítéletek tekintetében fellebbviteli bíróságként jár el, más esetben felülvizsgálati (rendkívüli jogorvoslati) fórum.
Közigazgatási perben 2020. március 15. napját követő időpontra - az ügyek átadására tekintettel az átadó bíróságon - tárgyalási határnap nem tűzhető.
A hatásköri változásokat a bíróságok a törvény átmeneti rendelkezéseinek betartásával kezelik, a folyamatban lévő ügyekben külön tájékoztatást adva.
A közigazgatási szervek döntéseivel (határozatok és egyes végzések) szemben a per megindítására szolgáló keresetlevelet annál a közigazgatási szervnél kell benyújtani, amely azt meghozta, kivéve, ha az a közigazgatási eljárásban a fellebbezés folytán eljárt másodfokú közigazgatási szerv, mert ez esetben az első fokon eljárt szervnél. A keresetlevél közigazgatási szervnél történő benyújtásáról a támadott határozatból is tájékoztatást kaphat. Amennyiben az Ön ügyében a közigazgatási eljárásban első fokon járási (fővárosi kerületi) hivatal vagy megyei (fővárosi) kormányhivatal járt el, úgy a keresetlevél elektronikus előterjesztésére az IKR rendszer használatával van lehetőség.

A közigazgatási per megindításához a jogi képviselő nélkül eljáró felperes a keresetlevelet jogszabályban [6/2019. (III. 18.) IM rendelet] meghatározott nyomtatványon is előterjesztheti, amely a https://birosag.hu/eljarasok-nyomtatvanyai/polgari-peres-elektronikus-urlapok oldalon szerkeszthető formában is elérhető.

Népi gyermekjátékos műsorral készültek az ovisok a Tátika Tagóvoda 40. születésnapjára március 6-án. A jubileum alkalmából a fenntartó önkormányzat díszoklevelét Borbély Lénárd polgármester adta át Kakuszi Imréné tagóvoda vezetőnek. Az ünnepségen részt vett Morovik Attila alpolgármester és Nagyné Kovács Tímea, a HSZI intézményvezetője.

A második világháborúban a 2. magyar hadsereg hiányos felszerelésű honvédei már nem bírták feltartóztatni a többszörös túlerőt a Don folyónál, a szovjetek 1943. január 12-én megtörték a magyar arcvonalat és néhány hét alatt felmorzsolták seregeinket. A foglyokat embertelen körülmények között vitték a Szovjetunió belsejébe, legtöbbjük már menet közben életét vesztette. A nemzet egyik legnagyobb huszadik századi tragédiájáról sokáig még csak beszélni sem lehetett, miközben 100-120 ezer család siratta elvesztett szeretteit, sokszor évtizedekig bízva abban, hogy az eltűnt apa, férj, testvér mégis hazatér. A kétszázezerből alig hatvanezren léptek újra magyar földre. 

1943. január 12-én kezdődött meg a Don-kanyarban a szovjet áttörés. A Vörös Hadsereg offenzívája 12-én a reggeli órákban indult meg, mínusz 40 fokos hidegben. Az elhúzódó hősies utóvédharcok a Magyar Királyi 2. Honvéd Hadsereg teljes széthullását okozták. A magyar katonáknak irreálisan hosszú, több mint 200 kilométeres frontvonalat kellett megtartaniuk, ráadásul nyári felszerelésben, ugyanis a téli hadfelszerelés nem érkezett meg, a német hadvezetés pedig – a megállapodások ellenére – nem látta el őket korszerű fegyverekkel és szállítókapacitásukat sem bocsátották a katonáink rendelkezésére. A német Szárazföldi Haderő Főparancsnoksága (OKH) azt tervezte, hogy 1942 folyamán a Blau fedőnevű hadjáratban térdre kényszeríti a Szovjetuniót, az offenzívát az arcvonal déli szárnyán kívánták megindítani, hogy minél gyorsabban elérhessék a déli olajmezőket.

1942 januárjában előbb Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter, majd Wilhelm Keitel vezértábornagy, a Wehrmacht főparancsnokság főnöke járt Budapesten. A január 22-i megállapodás szerint egy hadsereg kötelékében kilenc könnyűhadosztálynak, egy páncélosdandárnak és egy repülő köteléknek kellett részt vennie az 1942. évi hadjáratban. A kijelölt 2. hadsereg-parancsnokság alárendeltségébe nem hadrend szerinti seregtestei kerültek. A kivonuló szombathelyi III., pécsi IV. és miskolci VII. hadtestparancsnokság két-két saját könnyűhadosztályát mozgósította, a harmadikat más hadtest kötelékéből vette át.

Számos olyan híresség nyugszik a Fiumei úti sírkertben, akik életük egy szakaszában Csepelen éltek vagy tevékenységük kapcsolódik a városrészhez. Pontos feltárás nem történt ezen a téren, tehát a teljesség igénye nélkül említünk meg néhány ismert személyt Bolla Dezső helytörténész segítségével. A leghíresebbek közé tartozik Görgey Artúr, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tábornoka és Weiss Manfréd nagyiparos, a csepeli gyár alapítója családjának néhány tagja.  

Közeleg mindenszentek és halottak napja, az elkövetkező hetekben sokan látogatnak ki a temetőkbe, hogy elhunyt szeretteikre emlékezzenek.

A Budapesti Komplex Szakképzési Centrum Weiss Manfréd Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma a Határtalanul program keretében 86 tanulóval és 6 kísérőtanárral indult el II. Rákóczi Ferenc nyomában a csodálatos Felvidékre.

1956 nyarán egy tizenkét fős csoport érkezett Kínába, hogy egy nem hivatalos versenyen bizonyítsák a Csepel teherautók kiváló teljesítményét. A Kínai Népköztársaság célja az volt, hogy a nemzetközi kínálatból kiválasszák a durva tibeti terepre legalkalmasabb járművet, cserébe a legsikeresebb gyártó komoly megrendelésre számíthatott.