Egy Istent féltő ember - Eperjes Károly irodalmi-zenés estje a Radnótiban

Kategória: Események 2017. április 13., csütörtök 14:53

GMA 9006Különleges élményben lehetett része annak, aki meghallgatta Eperjes Károly Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész valamint Négyesi Katalin gordonkaművész közös irodalmi-zenés estjét a Radnóti Miklós Művelődési Házban.

 

Eperjes Károly olyan huszadik századi magyar költők műveiből válogatott, akik az istenkeresés témáját járták körül. A színművész már 23 éve lép fel ezzel az esttel, „határon innen és túl.” Fiatalon látta Latinovits Zoltán Balassi Bálintról szóló estjét, és sokat forgatta a művész „Verset mondok” című könyvét. Innen jött az ihlet, hogy ő is közönség elé álljon egy sajátos irodalmi esttel. Eperjes Károly olyan műveket szavalt és elemzett, amelyekhez egytől-egyig elválaszthatatlan kötelék fűzi. Volt olyan vers, amelyet a színművészeti felvételin szavalt, volt olyan, amelyet már főiskolás korában, és volt olyan, amelyet csak 16 év után mert elszavalni, mert nem értette annak teljes mélységét.

Az est mottója egy József Attila-idézet volt „Az igazat mondd, ne csak a valódit.” Eperjes Károly szerint „a valóság az, hogy születünk, meghalunk, de az igazság e felett van.” Az előadás három részből épült fel: szabad akarat, megtérés és a lét végső értelme. József Attila, Ady Endre, Weöres Sándor, Pilinszky János, Babits Mihály, Nagy László és Szabó Lőrinc műveivel mutatta be e három témát: hogyan vallanak költőink az élet értelméről, a szeretetről, a hitről, a feltámadásról. Az est során Négyesi Katalin gordonkaművész előadása segített elmerülni a filozofikus művekben.

Betekintést nyerhettünk a szabad akaratú József Attila istenes verseibe. Eperjes Károly elmondta, sokan azért lepődnek meg azon, hogy József Attila istenes verseket is írt, mert ezeket nem tanítják, pedig csak akkor nem írt ilyen témájú műveket, amíg másfél évig a kommunista párt tagja volt. Az előadás nemcsak az irodalmi művek elemzéséről szólt, hanem a művész önvallomásáról is. Például elmondta, hogy fiatalon ő is „liberális keresztény” volt, mint Ady Endre, de amikor „rádöbbentem, hogy ilyen nem létezik, eldobtam a liberalizmust és végre keresztény lettem.” Ady Endrét úgy jellemezte, mint aki a legtöbb „megtérő” verset írta, ezt a Krisztus-kereszt az erdőn és Az Úr érkezése című műveivel mutatta be. Megtudhattuk azt is, hogy rendszeresen látogatja Ady Endre sírját és a szülőhelyét is.

Az előadás legérdekesebb része volt, amikor József Attila: Az Isten itt állt a hátam mögött című versét elemezte. Elmondta, négy évig nem tudta ezt a verset értelmezni. A költő ezt többször is átírta, ezért a mű megértéséhez a színművészt az eredeti kézirat másolata segítette.  „Gyönge a testem: óvja félelem!” – írta József Attila. Eperjes Károly ezzel a verssorral magyarázta el, hogy az „istenfélő ember” helytelen kifejezés, mert Istentől nem félni kell. „Ha megtaláltuk az Istent, óvó, féltő szeretettel legyünk irányába.” – mondta.

A művész közéleti kérdéseket is felvetett. Felhívta a figyelmet, „nem nekünk kell bemenni Európába, mi ott vagyunk. Ha már viszont új helyzet van, akkor evangelizálni kell Európát.” Szerinte minden döntésünknek társadalmi következményei vannak, még annak is, hogy hol vásárolunk. Felidézte Áder János köztársasági elnök szavait, aki azt mondta, már késő természetvédelemről beszélni, inkább teremtésvédelemről kellene. Megjegyezte, „már nincs annyi idő, hogy ezt az ember rendbe tegye, ha az Isten nem nyúl bele.” Az előadás végén idézte Pio atya Magyarországról szóló látomását és jövendölését, miszerint „minden nemzet irigyelni fogja a magyart, mert innen fog felszállni az, ami megváltoztatja az egész világot.”

Lass Gábor 

Utoljára frissítve: 2017. április 13., csütörtök 15:26

   Copyright © 2015 Csepel.hu | Impresszum | Adatvédelmi szabályzat | Csepel.hu webmail